Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.1. Az irodalmi élet nyilvánosságának néhány helyi problémája

sokat, végül a költő Orczy Lőrincet. Beleznay Miklós anyját Grassalkovich Zsuzsannának hívták, ő maga Podmaniczky Annamáriát vette feleségül.34

A helyzet később sem változott: (az egyébként református) Dubraviczky Simon, Pest vármegye alispán-követe méltán dicsérhette a pozsonyi országgyűlés 1833. június 22-i kerületi ülésén, a reverzálisok ügyében megszólalva, a helyzetet tudomásul vevő katolikus főpapok bölcsességét és mértéktartását, név szerint is említve gr. Nádasdy Ferencet (1823-tól váci püspök, utóbb 1845-től kalocsai érsek) és Klobusicz- ky Pétert, az 1822 és 1843 közötti kalocsai érseket.35

A XVIII. században alaposan meggyarapodott birtokokon fokozott teret nyert a majorsági gazdálkodás. Korszakunk kezdetén 1789-ben a Podmaniczkyak aszódi birtoktestéből 3714 hold volt az allódium, szemben 1753 hold paraszti szántóval. Bugyi és Pilis Beleznay-uradalmában ugyanez a viszonyszám 3739-1767, míg a Ráday- Fáy-birtokokon 9371-4640 volt.36 A befolyó jövedelem elégséges lehetett a birtokközponttá előlépett kuriális falvakban barokk kastélyok építéséhez, és ahhoz, hogy bennük jelentős könyvtárak és más gyűjtemények halmozódjanak fel. A Prónayak Ácsán, a Rádayak Pécelen, a Podmaniczkyak Aszódon (két kastélyt is, egymás mellett), a Beleznayak Pilisen, a Rudnyánszkyak Vácdukán építettek; a Grassalkovichok Gödöllőn az ország legnagyobb barokk kastélykomplexumát emelték.37 A térképre pillantva megállapítható, hogy ezek a kastélyok Pestet egy kb. 30 km sugarú félkörben szegélyezik. Korántsem véletlenül: az 1703-ban szabad királyi városi rangra emelt Pest és Buda azonnal megtiltotta a protestánsok helyben lakását — így próbálták elejét venni a magánházaknál tartott istentiszteleteknek. A helyzeten csak П. József türelmi rendelete (1781) változtatott.38 Ezért a dunamelléki református egyházkerület hitélete és egyházszervezése is a kastélyokban, kúriákban, illetve a földesurak által épített templomokban zajlott; a konzisztórium gyakorta a világi főkurátorok rezidenciáján tartotta üléseit még a XIX. század első felében is: Pécelen, a gyömrői Telekieknél. A megyebeli arisztokrácia evangélikus családjai pedig (a Podmaniczkyak és a Prónayak) oroszlánrészt vállaltak a pesti magyar evangélikus (Deák téri) gyülekezet megszervezésében, 1835 és 1837 között.39

Habár a középkori könyvkultúrának a török hódoltság még a nyomait is eltüntette, a megye XVIII. századi könyvtárait áttekintő müvelődéstörténészek (legutóbb Holl Béla) tekintélyes gyűjteményekre hivatkozhattak: a Ráday Gedeon által fáradhatatlanul, egész könyvbeszerzői hálózattal, nagy anyagi ráfordítással és sok ügyszeretettel gyarapítóit könyvtár Pécelen a gróf halálakor, 1762-ben 10.302 kötetet őrzött; az acsai Prónay-bibliotéka hajdani állománya 15.000 kötetre becsülhető; a XIX. században emelt kastélykönyvtárak közül a Károlyi-könyvtár Foton kb. 10.000 kötetre rúgott; a gyömrői Teleki-kastély a 4000 kötet mellett befogadta a családi levéltárat is.

34 BÚTSÚZTATÓ VERSEK 1787; NYÁRY 1939, 29.

35 KLÖM I. 500.

36 MARKAI 1958, 142.

37 Vö. RADOS 1931, passim.

38 Vö. WALDAPFEL 1935b, 35. és GÁLOS 1954, 10.

39 EgyhAlm 1836, 69-74.; TÖRTELI 1912, 13.

19