Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)

1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy

Honművész tulajdonos-szerkesztőjét pedig „hangászati felügyelő”-nek; mindkettőjüket augusztus 1-jei hatállyal.559

Az igazgatói jogkört ugyanekkor rögzítették, szemlátomást még a Grimm- dilemmák megoldása jegyében: a direktor sem a fegyelmi, sem a művészeti, sem a gazdasági jogkört nem kapta meg egészében, hiszen a színészi szerződtetésekre és elbocsájtásokra, a havi műsor összeállítására, az űj játékdarabokra, a vendégművészek meghívására csak javaslattételi joga volt, a döntés a választmánynál maradt, amelyben az igazgatónak egy szavazata volt. A pénztárból csupán 50 pengőforintig utalványozhatott, efölötti összegről az igazgatóválasztmány vagy (sürgősségi esetben) annak elnöke intézkedhetett. Tiszteletdíja évi 500 pengőforint lett. A választmányi ügyintézés nehézkessége már ekkor megnehezítette a működést.560

Az elmondottak szemléltetésére merevítsünk ki egy pillanatot, az 1837. augusztus 2-i igazgatóválasztmányi jegyzőkönyv alapján!561 Az augusztus 1-jei átadás és az azt előkészítő július 26/27-i ülés után ez volt az első alkalom, hogy az „új” igazgatóválasztmány az rt. részéről intézkedhetett. Az idézőjel indokolt: a jelenlévők (Földváry Gábor elnök, Ráday Gedeon, Fáy András, Jankovich Miklós, Benyovszky Péter, Ilkey Sándor, Simontsits János, Bellágh Antal, Nyáry Pál) kivétel nélkül a Pest vármegyei magyar nyelvi és az abból kiküldött színházi bizottságnak tagjai. Feltűnő, hogy nem volt jelen az előző napon hivatalba lépett Bajza József igazgató és Róthkrepf Gábor „hangászati felügyelő”. Az előbbi feltehetően a színészek szerződtetésének bonyolításával volt elfoglalva; az utóbbi pedig augusztus 10-i, az igazgatóválasztmányhoz intézett levelében nehezményezi majd, hogy elfelejtették meghívni (!), így a távollétében fogadták el karmesternek Heinisch Józsefet és határozták meg a zenekari fizetéseket.562 Földváry elnök bejelentette, hogy — a mezőgazdasági munkák dandárjában — birtokára kell utaznia, s minthogy „ő maga az annyi különböző ágra oszló Szinház körül munkákra fel nem ügyelhet”, a jelmeztár felügyeletét Ilkey Sándorra bízták. Félve attól, hogy a leginkább tervezhető páholybérletek a napi költségeket sem fogják fedezni, máris felemelték a 46 páholy még meg sem hirdetett és csak az előző ülésen rögzített árait. Az igazgatóválasztmány (nem teljes sorozatban fennmaradt) jegyzőkönyveit áttekintve, jól szemlélhető annak a szakértelemnek a hiánya, amelyet a vármegyei adminisztratív rutin nem pótolhatott: július 26-án elfelejtettek Róthkrepf Gábor javadalmazásáról dönteni; csak augusztus 23-án (tehát már a színház megnyitása után) foglalkoztak először az igazgató javaslatára kellékes („requisiteur”) beállításáról, ám a „ruhatári főigazgató” ügyében a döntést elhalasztották; augusztus 24-én bocsájtották ki a bérletfelhívást, de megfeledkeztek a budai törzsközönség, az építkezésre is szépen adakozott kormányszervi hivatalnokok kedvezményéről; és csupán szeptember 17-én bízták meg (az előadásokon feltehetően rosszul öltözött színészek mellé) Fáncsy Lajost az „öltözetrendező” feladataival. Ugyanakkor mutatta be Ráday Gedeon az előző estén a színházban adott hangverseny vendégszopránjának, Henriette Carl berlini énekesnőnek a választmány megrendelte karperecét 207 pengőforint

559 OSZK SzT, Fond 2., 135. tétel, közölte BÍRÓ 1931, 24-25.

560 BAJZA 1986, 52-53.

561 PML, IV. 7-ab. PPS Vm. Szín. Vál. ir„ 1 doboz.

562 OSZK SzT, Fond 2„ 140. tétel.

140