Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy
egyesületek: a kassai és a szentendrei műkedvelők, a megyén belül a váci Lövészegylet, a kecskeméti Casinói Egyesület; a megyehatárokon kívülről pedig említsük meg a nagy múltú soproni Magyar Társaságot, a szilágysomlyói Casinót, valamint a pestbudai egyetemi hallgatók testületi gyűjtőmunkáját. A magyar színház javára a jótékonyság hagyományosnak tekinthető formái szintén alkalmasnak bizonyultak, a táncvigalmak rendezésétől szellemi termékek árának átengedésén át a műkedvelő színielőadásokig. A teljesebb igazsághoz tartozik, hogy ilyen részletességű társadalmi metszetet jelenleg csak Pest megyéről tudunk készíteni; a sommás összegek mögötti személyeket máshol a megyei és városi levéltárakban talán fennmaradt gyüjtőívek rejtik. A saját lakosság hatékony mozgósításán túlmenően Pest vármegyének sikerült a szociológiai spektrumot a lehető legjobban kitágítani — nem csekély fáradsággal és ügyességgel, amint azt néhány alábbi példánk szemléltetheti. Amint azt az 1837. évi részjelentés mondja: „Ő Cs. Kir. Felsége 1837. évi Febr. 9-ről 5432. szám alatt költ legfelsőbb kegyelmes határozatánál fogva a’ megürült Prímási Szék Jószágainak jövedelméből — 1250 forint.” (Az esztergomi érsek széke Rudnay Sándor 1831. szeptember 13-i halála óta állt üresen, Kopátsy József 1838. évi kinevezéséig.) Az adományt az 1837. március 30-i közgyűlés nem csak méltatólag megköszönte, de úgy vette tudomásul, mint a nyelvi törvényeket szentesítő király feladatvállalását a végrehajtásból is. Egyszersmind felhívták az egyházi rend tagjait, hogy ezután már ők is félretehetik a színházzal szembeni előítéleteiket (az országgyűlés felsőtábláján az egyházi főrendek ellenezték a legélesebben Széchenyi színháztervét) és adakozhatnak a nemzeti játékszín javára.527 Kétségtelenül a felhívás eredménye lett gr. Nádasdy Ferenc váci püspök 1837 nyarán megajánlott és befizetett 1000 váltóforintja. (A kalocsai káptalan már a felhívás előtt adakozott.) Már az 1836. szeptember 3-i közgyűlés gyűjtőívet készíttetett és küldött br. Eötvös Ignác tárnokmesterhez, kérve a gyűjtés megindítását a Helytartótanács hivatalnokai között. Adományaikat 1837. április 5-én rögzítették.528 Az összeg tekintélyes volt: az alacsonyrangú tisztviselők — ők voltak egyébként a budai Várszínház bérletes és kedvezményezett törzsközönsége529 — 7 1 6 forint adtak össze, ehhez járult még egy 180 forintos kötelezvény, valamint gr. Keglevich Gábor kamarai elnök 200 és Mérey Sándor helytartótanácsos 100 forintja. Ugyanezen az 1837. április 5-i közgyűlésen „...egyszersmind el végeztetett, hogy a’ Megye nagyobb uradalmai, mellyek még e’ czélra semmi adakozással nem voltak, — az adakozásra szóllítassanak fel...”530 Ez a felhívás is hatékonynak bizonyult, bár a hatalmas megyebeli Koháry-birtokokat öröklő „Szász Coburg Gothai Ferdinánd herceg” 3000, az óbudai és a visegrádi koronauradalmak 600 forintja már a megnyitás után érkezett.531 527 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 1151/1837. 528 A levélfogalmazvány: PML, IV. 3-c/l. PPS Vm. Kgy. ir., 447,. doboz, a 4527/1836. kgy-i határozat alapján; valamint: 1354/1837. (ápr. 4.). 529 Ezt másutt bizonyítottuk: KERÉNYI 1977a, 365. 530 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 1349/1836. 531 PML, IV. 3-a. PPS Vm. Kgy. jkv. 1349/1837., 5099/1837., 6183/1837. 131
