Kerényi Ferenc: Pest vármegye irodalmi élete (1790-1867) - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 3. (Budapest, 2002)
1. Pest vármegye irodalomszervező- és pártoló tevékenysége - 1.5. A pártolási formák egymásra épülése: Pest vármegye és a színházügy
án hozott 1836:XLI. te. az állandó pest-budai híd ügyében kirendelt országos kiküldöttség dolgává tette, hogy a nádori telekre építendő Nemzeti Színházról előterjesztést készítsen — a következő diéta számára.525 A vármegye koncentrált szervezőgyakorlata, eszköztára és feudális erélye természetesen nem cél volt, csupán eszköz az építés feltételeinek biztosítására. Az 1835. novemberi közgyűlésen a vármegyei tisztikar járt elöl személyes jó példával: a gyűjtést Föld- váry Gábor másodalispán nyitotta meg 500 forint megajánlásával és ebből 250 forint befizetésével. Már november 18-án bemutathatta Friebeisz István főszolgabíró az első gyűjtés eredményét járásából (249 forint 50 krajcár), és ugyanekkorra befutott az első, más vármegyéből érkező részgyűjtés is (Arad megyéből 100 Ft), valamint rögzíthették az első, természetbeni megajánlásokat: a visegrádi koronauradalomból szállított köveket, özv. Nagy Istvánné 15.000 égetett tégláját, br. Prónay Kálmántól 100 pozsonyi mérő meszet, br. Podmaniczky Károlyné pénzzé tehető 25 öl cserfáját.526 Kezdetben tehát a szervezés az 1793 óta gyakorolt módszerek szerint indult. Az országos közadakozás áttekintése azonban azt mutatja, hogy a helyzet a felhívást befogadó közeg oldaláról változott meg az 1830-as évekre. Ennek formálásából jelentős szerep jutott a sajtónyilvánosság felismert erejének és a vándorszínészet közönségto- borzó, művészi szempontból hitelesítő tevékenységének. 1837. május 5-ig 96.413 forint 10 krajcárt tett ki a megajánlások összege, ebből be is folyt 63.158 forint 40 krajcár. 1839 végéig ez a summa 100.341 forint 21 3/4 krajcárra, illetve 98.576 forint 39 30/4o krajcárra gyarapodott. Erősen módosult, pontosabban kiszélesedett — a kulturális érdekegyesítés valósult példájaként — az adakozás bázisa. Ezen belül így értelemszerűen csökkent a vármegyék gyűjtésének részaránya. A Pest vármegye felhívására adományt küldött 26 törvényhatóság (24 vármegye + a Hajdú- és a Jászkun kerület) 21.780 forint 13 V4 krajcárt gyűjtött, ez az 1839 végén könyvelt összegnek 23,1%-a. Megnőtt viszont a városok és a községek testületi szerepe. Ebben Pest vármegye helységei jártak az élen: valamennyi járás területéről folyt a befizetés. Néhány mezőváros vagy község részletezett lajstromából az is megállapítható, kik voltak a mozgósítók és példaadók: Visegrádon a plébános, a bíró és a kisbíró, Dunabogdányban az esperes, a káplán mellett a kasznár és a jegyző, Alpáron a jegyző, a plébános, a számtartó és a postamester adakozott. A példák folytathatók: a mezővárosi-falusi humán értelmiség (pap, prédikátor, tanító) mellett az uradalmak tisztviselői jeleskedtek (kasz- nárok, számvevők, uradalmi ügyészek, ispánok) — zömmel honoráciorok. (Ne feledjük, ebből a rétegből származott a Nemzeti Színház első művésznemzedékének legtöbb tagja is, mint például a református lelkészcsaládból eredt Egressy Gábor, az uradalmi tisztviselő fiaként született és írnokként indult Megyeri Károly, a színészből miskolci professzorrá lett Benke József leánya, Laborfalvi Róza.) Új tényezőként jelentkeztek a céhek: Kalocsán a kovácsok, takácsok, szabók szűcsök, csizmadiák: Dömsödön és Ráckevén szintén a kovácsok, csizmadiák, takácsok adakoztak, az utóbbi helyen a szabó céhvei kiegészülve. Hasonlóképpen említendők a kulturális 525 A halasztás: 522/1836., az újraindítás: 786/1836. Mindkettő: PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 54-61. A te.: PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 63. 526 Az 1837. jún. 8-áról keltezett, máj. 5-ével lezárt, a vármegyei kiküldöttség számára készült, első pénztári részjelentést közölte: SZÉKELY 1887, 159-189., az országgyűlési, teljesebb elszámolást pedig PUKÁNSZKYNÉ 1938a, 105-135. A továbbiakban e két kimutatást külön hivatkozás nélkül elemezzük. 130
