Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

1706

330 [Címzés:] Méltóságos Székessi Gróff Bercsényi Miklós Uramnak eő Excellentiájának, Kegyelmes Urunk eő Fejedelemsége a' Nemes Magyar haza mellett felfegyverkezett Hadainak fő Generalissának, Magyar Országi Confoederatus Nemes Statusok első Senatorának (Titulus), nekem nagy jó Patrónus Uramnak ő Nagyságának alázatossan írám. In castris ad Dósam

1 positis, vei ibi ubi. [Gyűrűspecsét nyoma.] [A címzés másik oldalán, más kézzel:] Die 7. mensis Septembris Anni 1706 receptae. Méltóságos Generalis Károly Sándor Uram eő Nagysága. Nagy Jó Patrónus Uramnak ajánlom Nagyságod Méltóságának mindenkori kész szolgálatomat. Szerencsés sok jókat Istentűi kívánván. Jóllehet Nagyságod méltóságos parancsolattyát olly tenoral vettem, hogy az nemes ezerhez mennyek, de látván nemcsak az ellenségtül, hanem magunktul is elpusztulásához kőzelettő állapottyát szegény Varasunknak, Nagyságod Méltósága gratiajában bízván, ennek conservatiojára nézve még itten vagyok. Portás ednihány katonáimat is beküldöttem Szolnok fele, kik valóságos hírét hozzák a német tábor hellyben lételének, vagy valamely fele megindulásának. Mellyek is megérkezvén, mi hírrel járnak, Nagyságod Méltóságának tudtára adom. Pest alá is az ezerbűi lévén portásim, íratik, hogy semmit nem kaphattanak. Továbá is kérem alázatossan Nagyságod Méltóságát, ne neheztellye ittlételemet. Mert talám a Nemes Ezernél sem vihetnék jobbat vígben, mint ezen puszta hellységben. Mert minden felől az katonaság turmatim mind szőlejére, mind a Varasra reá tódul, ithon marat sertéseket perselvén, a tüzeket el nem oltván, úgy hagyák, máris megíget volna ednihány rendbeli olly tüzek által a Váras, ha itten nem lettem volna arra való serény vigyáztatással. Magamat is már, hogy olly szabadgyában való praedállástul, vermöknek felviteléiül, sok szegény ügyefogyott őzvegyaszonyok itt maradott ládáinak felverésétűi tiltom, öléssel azért fenyegetnek. Mindazáltal Nagyságod gratiajábul lakóhellyem, s édes Hazám mellett nem szánom életemet is letennem. Melly úri válaszát Nagyságod Méltóságának alázatossan elvárom, s kívánván, talállya ezen levelem fhs jó egésségben Nagyságodat. Dátum Jász Berény die 6. mensis Septembris Anno 1706. Nagyságod Méltóságának mindenkori kész köteles alázatos szolgája Szent Miklósi János m. p. 1. Jászdózsa.