Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

23 kötete: A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. Ötödik kötet. II. Rákóczi Ferencz fejedelem korabeli oklevelek és levelezések, 1703-1707. Bp., 1897. (Ism.: Sz 31/1897/852. old. és D. L. [Dézsi Lajos] Sz 32/1898/545-550. old.) Károlyi szinte minden évben jelentős katonai tevékenységet folytatott körzetünkben, földesúri jogot gyakorolt Kecskemét fölött s a hevesi uradalom birtokosa volt. Sok adat körzetünkből: Kuruc vitézek folyamodványai 1703-1710. Összeállította, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Esze Tamás. Bp., 1955. (Ism.: R. Várkonyi Ágnes Sz 91/1958/424-427. old.) - Kitűnő személy- és helynévmutató, bibliográfia és levéltári tájékoztató. Korábbiak közül: Takács János, Közteherviselés II Rákóczi Ferenc korában. Zalaegerszeg, 1941. A témát országos méretekben tárgyalja, de sok részletes adatot hoz Pest-Pilis-Solt, Nógrád, Heves vármegyékre, a Jászságra is. B. Bobrovszky Ida, A XVII. századi mezővárosok iparművészete (Kecskemét, Nagykőrös, Debrecen). Bp., 1980. Levéltári adatokkal, szakirodalommal, gazdag képanyaggal bizonyítja, hogy az alföldi mezővárosok növekvő anyagi erejükhöz mérten áldoztak főleg az eklézsiák felszerelésének gazdagítására (egyházi edények, hímzések stb.), s ezt az igényt már a fejlettebb mezővárosok mesterei is ki tudták elégíteni. Két olyan munkára szeretnénk utalni, amelyek fontos társadalmi problémákat tárgyalnak. Az egyik: N. Kiss István, A kuruc hadsereg társadalmigazdasági bázisa (1703-1711.) HK 31/1984/687-715. old. Sok adattal (adózás, árak, infláció, létszámok, zsold stb.) a Duna-Tisza közére is. A másik: Rácz István, Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848. között. Bp., 1988. (Ism.: Mázi Béla Magyar Tudomány 1990 872-874.) A mű felsorolja a témára vonatkozó helytörténeti irodalmat is. Rövid, és egyáltalán nem teljes tájékoztatásunkkal a helytörténeti kutatók számára azt akartuk dokumentálni: az országos jellegű kiadványok átkutatása nélkülözhetetlen, minthogy a helytörténet egyben országos történet is volt. 3.3. A nagy lehetőség és nagy munka: a periodikák Szólnunk kell a bibliográfiai kutatómunka olyan területéről, amelyet az országos témát feldolgozó történész talán mellőzhet, de a helytörténetet kutató nem. Arról a „bibliográfiai látóhatár alatti" hatalmas és roppant értékes kiadvány-tömegről van szó, amelyet a helyi időszaki kiadványok (napi, heti, havilapok, folyóiratok, emlékkönyvek, iskolai értesítők, történelmi társulatok évkönyvei, naptárak, almanachok stb.) képeznek. A periodikákra, ill. hírlapokra elindulásként: Szinnyei József, Hazai és külföldi folyóiratok magyar tudományos repertóriuma. 3 köt. Bp., 18741885. Ebben: Történelem és annak segédtudományai I-II./l. Bp., 1874-