Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

24 1885. (Ism.: Sz 8/1874/730-732. old.) 1895-től Szinnyei A hazai hírlapirodalom címen a Magyar Könyvszemlében évenkénti jegyzéket közölt. Ha végigböngésszük ugyancsak Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. c. monumentális, 14 kötetes művét - (ism.: V. J. [Váczy János] Sz 33/1899/831-833. old.; -y -s. [Váczy János] Sz 39/1905/ 54-55. old.; V. J. [Váczy János] Sz 43/1909 251-252. old.; -ts. Sz 48/1914/ 625-626. old.) - akkor látjuk, hogy különösen a dualizmus korában a történeti Magyarországon ezrével jelentek meg a helyi kiadványok, gyakran kis mezővárosoknak is 2-3 kiadványuk volt (nemcsak magyar nyelven). És mindehhez adva volt a szerzői gárda is: a középiskolákban magasan kvalifikált tanárok tanítottak, ugyanez elmondható a különböző vallások papjairól is; a városi, megyei hivatalokban is sok kitűnő képzettségű tisztviselő, jegyző dolgozott, sokan a tanárok és más értelmiségiek közül külföldi tanulmányokat is végeztek, és: mindnyájan tudtak latinul, a legtöbben természetesen németül is, és az is magától értetődő volt, hogy a környező nemzetiség nyelvét is beszélték. Ennek következtében a magyar történetnek ebben a viszonylag szerencsés századában igen nagy értékű, hatalmas mennyiségű történeti, néprajzi, gazdasági stb. cikk, tanulmány, közlemény keletkezett, amely mindmáig nincs feltárva és felhasználva. Egyébként ez az érték ma már internacionális jelentőségű, mert a szlovák, román, szerb, német stb. történetírás sem nélkülözheti - bármilyen nyelven jelentek is meg a periodikák. Néhány példát szeretnék felhozni. Ki gondolná, hogy pl. Reizner Jánosnak, Szeged jeles történetírójának életrajzát Szmollény Nándor „A Szegedi m. kir. áll. Felsőkereskedelmi Iskola 19. számú, az 1903-1904. tanévről szóló Értesítője "-ben írta meg? Vagy: A csanádi káptalan visszaállítása a török hódoltság után c. tanulmányát Takáts Endre a Makói Katolikus Tudósító 2. évf. 13-16. száma közölte? [Felkutatnom nem sikerült.] Dudás Gyula írását: Rákóczy bácskai hadjárata 1704-ben, a Telecska c. lap 1884. évfolyama adta közre. Ezeket a kiadványokat a helytörténeti kutatónak három ok miatt kell feltárnia. 1. Az országos történetírás számára csak így válik hozzáférhetővé ez az anyag. 2. Konkrét adatokhoz juthat témájára, esetleg olyanhoz, amelynek levéltári eredetije ma már nem is létezik. 3. Nem szabad elfeledni, hogy a rádió és televízió előtt a közvélemény, a nemzeti ismeret és tudat formálásának két tényezője volt: az iskola és a sajtó. Tehát ezek a cikkek bármilyenek voltak is, mégis tudatformáló szerepet játszottak a nemzeti mentalitás alakításában.