Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

12 hézagosra sikerült. Ennek ellenére forrásértéke elsőrangú.

12 Ehhez a típusú forráspublikációhoz tartozik Péterfalvi Szathmáry Károly könyve, amely a Rákóczi kori Hont vármegyére vonatkozó okleveleket publikál. Értékét ennek is megnöveli az, hogy a vármegye levéltára, és éppen a feudalizmuskori anyag, a második világháborúban igen súlyos károkat szenvedett.

13 A régió helytörténetírásának második szakaszát a dualizmus évtizedeire tehetjük. Ebben a periódusban - elsősorban Thaly Kálmán tevékenysége hatására, bármennyire érheti is kritika szemléletét -, megnőtt a Rákócziszabadságharc iránti érdeklődés. Ekkor került bele véglegesen a közvélemény és a nemzet tudatába. Rákóczi hamvainak hazahozatala, Márki Sándor nagy Rákóczi életrajzának megjelenése mind fokozta a kor iránt való szakmai és közérdeklődést. Egyébként is országos jelenség volt, hogy jelentősen megnőtt a helytörténeti munkák száma; különösen a milleneum (1896) táján jelentek meg vaskos, díszes kiállítású vármegyei és városi monográfiák. Tartalmuk és színvonaluk elég vegyes volt, dilettáns munkák is akadtak köztük, gyakran a „sokat markol, keveset fog" esete állt fenn. De ne legyünk igazságtalanok, említsünk meg legalább néhányat azon szerzők közül, akik körzetünkben a Rákóczi-szabadságharcról tisztes terjedelemben írtak, s nemcsak az ismert országos adatokat ismételgették, hanem vették maguknak a fáradságot, hogy levéltári kutatásokat végezve, valami újat is mondjanak, sőt többször okleveleket is publikáltak. Elsősorban Reizner János,

14 Gyárfás István,

15 Szederkényi Nándor,

16 Galgóczy Károly,

17 Borovszky Samu,

18 Chobot Ferenc,

19 Thaly Kálmán,

20 Karcsú Arzén,

21 Bors Károly,

22 Dudás Gyula,

23 Iványi István,

24 Szentkláray Jenő,

25 Zsilinszky Mihály,

26 Szeremlei Sámuel

27 nevét említjük, de a kört szélesíthetnénk. így pl. mi még ehhez a periódushoz számítanánk Nagy Szeder István

28 munkáit is. Végül, nyilván a Rákóczi hamvainak hazahozatalához kapcsolódó és az országot elborító 1906. évi ünnepségek légkörében megjelentek az első, csak magával a szabadságharccal foglalkozó helytörténeti munkák, Varga Ferenc

29 és Révfy Lajos

30 könyvei. Természetesen a helyi sajtót is elárasztották a témához kapcsolódó különböző (színvonalú) cikkek. Ebből a műfajból is emeljünk ki néhányat, amelyek talán színvonaluknál fogva figyelmet érdemelhetnek. Természetesen bizonyos, hogy a nagyszámú helyi lapban ennél jóval több cikk jelent meg ezekben az években, ezek bibliográfiai feltárása azonban még várat magára.

31 Az I. világháború utáni 75 év körzetünk helytörténetírásában két szakaszra osztható: az első rész az 1940-es évek végéig, a második napjainkig tart, bár mindkettőben érezteti hatását az évfordulókhoz való kapcsolódás, de ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy egyre konkrétabb, csak a Rákóczikorral foglalkozó helytörténeti munkák jelennek meg, másrészt megindult