Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban I. - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 2. (Budapest, 1997)

Bevezetés

13 azoknak a mélyebb, hosszabb távon ható folyamatoknak a vizsgálata, amelyek ennek a nyolc évnek a történéseire is hatással voltak: a lakosság száma, rétegződése, a településszerkezet, gazdasági élet, a mezővárosok belső struktúrája, igazgatási rendszere, nemzetiségi viszonyok, a török utáni újjáépítés és betelepülés, a nemesség és mentalitása stb. Csak példákat emelnénk ki: Irházy Ambrus könyvét Nagykőrös,

32 és Dezséri Bachó László mintaszerű munkáját Gyöngyös kuruckori történetéről.

33 A mezővárosi társadalom feltárására Majlát Jolán

34 és Márkus István

35 tette meg az első lépéseket, mindjárt maradandó értékű munkákat publikálva. Ezekben az évtizedekben három Rákóczi évforduló is volt: 1935-ben halálának 250., 1953-ban a felkelés kitörésének 250., 1976-ban pedig a fejedelem születésének 300. évfordulója. Bőven volt tehát alkalom és téma a helytörténet számára is. Ez körzetünkben is hozott néhány, főleg hadtörténeti szempontból időtálló tanulmányt, elsősorban Markó Árpádnak,

36 a szabadságharc hadtörténete mindmáig meghatározó kutatójának, és Esze Tamásnak

37 jóvoltából. Az 1950-es évek elejétől a Rákóczi-korral foglalkozó történetírás is kénytelen volt ideológiai kitérőt tenni, s a rendi-nemesi felkelést forradalmi mozgalommá átrajzolni az ország elpusztítására törő gonosz Habsburgokkal szemben. A zsákmányra éhes, fegyelmezetlen vitézlő rendből „népi kurucság" s a felkelés forradalmi motorja lett. Az ő majdani hajdúszabadságuk, úgymond, egyben a jobbágykérdés megoldásának példája lehetett volna. Rákóczi személye, tevékenysége, véleménye pedig bírálhatatlan volt, megtetézve természetesen Károlyi árulásának kétségbe nem vonható tényével.

38 Ez a merev álláspont néhány év múlva lényegesen enyhült ugyan, de hatása mindmáig érezhető. Az 1960-as évek második felétől a tanácsok, majd 1990-től az önkormányzatok anyagi lehetőségükhöz mérten támogatták a levéltárakat, múzeumokat és könyvtárakat helytörténeti tanulmányok és önálló munkák megjelentetésében. Az ideológiai, politikai kötelmek fokozatosan megszűntek, s ennek eredményeként egyre több, s zömében szakmai szempontból megfelelő színvonalú helytörténeti munka jelent meg. A bőség zavarával küszködve, csak néhány fontosabb és a periódusra jellemző kiadványt emelünk ki. Pest megye levéltára két tanulmánykötetet adott ki 1965-ben és 1990ben;

39 megjelentette a megyei közgyűlések jegyzőkönyveinek regesztáit.

40 A múzeumi szervezet Acta Comitatensia sorozatában a három város (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd) Rákóczi-kori történetére vonatkozó forrásanyag összegzése látott napvilágot.

41 A Nógrád megyei múzeumok évkönyvének 22. kötetét 1976-ban jórészt a Rákóczi-évfordulónak szentelték.

42 A Heves megyei tanács a községek rövid történetét dolgoztatta fel Soós Imrével,

43 a