Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947

1947. május 13., 1946/47. tanévi kilencedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett átiratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Előterjesztés a Tudományegyetemek elnevezése körül követendő egységes eljárás tárgyában. - 6. VKM leirat ismertetése a koronás címer eltiltása és a Kossuth címer használata tárgyában. - 7. A munkástanfolyam szabályzatának jóváhagyása. - 8. Miniszteri leirat az egyetemi magántanárok és egyetemi c. rk. tanárok tanítási jogosítványának megvonása tárgyában. - 9. Az 1946/47. tanévi pályamunkák bírálata. - 10. - 11. - 12. - 13. - 14. - 15. - 16. - 17. - 18.Hallgatói kérelmek ismertetése: - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Indítvány a vidéki egyetemek jogi karainak problémáinak megbeszélésére közös értekezlet összehívása tárgyában. - 21. Javaslat Navratil Ákos budapesti egyetemi tanár magánkönyvtárának megvásárlására. - Az ülés berekesztése.

- 23 ­A pályatétel a Bunavölgy nemzetiségi térképének leirá- sát kivánja, vagyis a Duna vázrendszerébe eső települési területen élő nemzetiségek népi erőviszonyainak meghatározását„ A "Danavölgy" jeligéjű pályamű 8 térképet és 34 oldalas szöveget fordít erre a célra. Ennek a szövegnek első 20 oldala tele­püléstörténeti jelleggel a történelmi Magyarországra szorítkozik» Ez a rész nagyjában eleget tesz az eléje kitűzött feladatnak. Már nem il­lik be szervesen az egészbe a 21-28. oldal szövege, amely az "osztrák birodalom" nemzetiségeiről szól és forrásainak szolgai követ ése foly­tán magyar közjogi szempontból is kifogás alá esik, mert az "osztrák birodalom" keretébe fenntartás nélkül Magyarországot is bevonja. U- gyanakkor pedig az ausztriai nemzetiségekre sem kellően tájékoztató. Ebben a részben további hibaként szúr aztán szemet a "tótországi", szlavóniai szlávolmak a szlovákokkal, sőt csehszlovákokkal való azo­nosítása. A pályamű harmadik része a nemzetiségi helyzetet kivánja ,megadni 1910-től sok jóakarattal, igyekezettel és szorgalommal, de nem eléggé szemléltető módon az összképet illetően, úgyhogy a leirásból összefoglaló áttekintést csak azoknak ad, akik a tárgyalt összefüggé­seket úgy is ismerik. A mutatkozó fogyatkozásoknál fogva csak egy 30 forintot meg nem haladó szorgalmi dij javaslatba hozása látszik megokolhatónako Abay Gyula ny.r.tanár» Hozzájárulok azzal, hogy a szorgalmi dijnak ötven fo­rintra emelését javasolom. Csekey István ny.r.tanár / • fenti javaslatomat 50 forint szorgalmi dij odaitélésére 4 módositom. " A jog és erkölcs viszonya" cimü pályatételre két pá­lyamunka érkezett be "Jogfilozófia 1947°" és "Honeste vivere" jeligé­vel. A bíráló szaktanárok Losonezy István és Krisztics Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents