Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947

1947. május 13., 1946/47. tanévi kilencedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett átiratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Előterjesztés a Tudományegyetemek elnevezése körül követendő egységes eljárás tárgyában. - 6. VKM leirat ismertetése a koronás címer eltiltása és a Kossuth címer használata tárgyában. - 7. A munkástanfolyam szabályzatának jóváhagyása. - 8. Miniszteri leirat az egyetemi magántanárok és egyetemi c. rk. tanárok tanítási jogosítványának megvonása tárgyában. - 9. Az 1946/47. tanévi pályamunkák bírálata. - 10. - 11. - 12. - 13. - 14. - 15. - 16. - 17. - 18.Hallgatói kérelmek ismertetése: - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Indítvány a vidéki egyetemek jogi karainak problémáinak megbeszélésére közös értekezlet összehívása tárgyában. - 21. Javaslat Navratil Ákos budapesti egyetemi tanár magánkönyvtárának megvásárlására. - Az ülés berekesztése.

- 14 lett volna. Viszont olyan tanulmányokra is hivatkozik - nyilván másodkézből - amelyek nem szerepének forrásmüvei között. Köztük pl. Botka nevét helytelenül is Írja /l.l./.

Tartalmilag sem kifogástalan a dolgozat. Hét fejezetre

oszlik, amelyeknek már cimeiből kitűnik, hogy nem rendszeresen, hanem

időrendben tárgyalja a kérdést.

*

Az első fejezet "Hépképviseletünk történeti fejlődése a legrégibb időktől 1848-ig." Ez igen gyenge áttekintés rosszul megválasztott források alapján. Anonymst még; Álmos korabeli forrásként idézi /4. 1./. A történelmi rész az egész tanulmánynak egyharmada, pedig a magyar népképviselet voltaképen csak 1848-tól számitható alkotmányjogunk szempontjából, mert a rendi képviselet az alkotmánytörténet körébe tartozik.Ugyanilyen megítélés alá esik a pályamű második fejezete "Erdély törvényhozása" címmel, amely negyedfél lapon csupán a történeti részt növeli.

A 48 utáni részben ismét időrendben adja nagy vonásokban az országgyűlés két házának és a képviselőválasztói jogi törvényeknek fejlődését és az utóbbiak főbb rendelkezéseit nem egészen tévedésektől mentesen. így az 1913:XIV.tc-et XX.-nak idézi és azt mondja róla, hogy e törvény értelmében egyszer sem választottak, mert életbelépését ahhoz a feltételhez kötötték, hogy megjelenjen a választókerületeket megállapító törvény /öl. 1./. Ez a megállapít á.s illik az 1918:XVII.te—re, ellenben az 1913:XIV.te. szerint - mint ismeretes - azért nem választottak, mert az 1915:IV.te. meghosszabbította az 1910. évre összehívott

Drszággyülés időtartamát a békekötést követő natodik hónap végéig. A 34. Lapon a királyi ház nagykorú főhercegeit emlegeti hercegei helyett. A következő lapon azt Írja, hogy az állami számvevőség /e helyett: Legfőbb Állami Számvevőszék/ elnöke és tisztviselője nem lehetett a főren- liház tagja, holott a képviselőházé sem. Téves, amit az 1920:1.te. szövegeként idéz a 40. lapon, mert az csupán a törvény indokolásában fordul elő. Téves a 42. lapon, hogy országgyűlésünk két házának 1927-től