Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. május 13., 1946/47. tanévi kilencedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságoktól érkezett átiratok: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Előterjesztés a Tudományegyetemek elnevezése körül követendő egységes eljárás tárgyában. - 6. VKM leirat ismertetése a koronás címer eltiltása és a Kossuth címer használata tárgyában. - 7. A munkástanfolyam szabályzatának jóváhagyása. - 8. Miniszteri leirat az egyetemi magántanárok és egyetemi c. rk. tanárok tanítási jogosítványának megvonása tárgyában. - 9. Az 1946/47. tanévi pályamunkák bírálata. - 10. - 11. - 12. - 13. - 14. - 15. - 16. - 17. - 18.Hallgatói kérelmek ismertetése: - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Indítvány a vidéki egyetemek jogi karainak problémáinak megbeszélésére közös értekezlet összehívása tárgyában. - 21. Javaslat Navratil Ákos budapesti egyetemi tanár magánkönyvtárának megvásárlására. - Az ülés berekesztése.
- 15 egyenlő volt a hatásköre; csupán az 1957sXXVTI.te. tette egyenlővé. Téves a 44, lapon, hogy 1944 december 10-re gyűlt egybe Debrecenbe az ideiglenes nemzetgyűlés / e helyett: 21-ére/. Kétszer is 441-re teszi a nemzetgyűlés tagjainak szamát 421 helyett, bem 12 "tudós polgárt" választ a nemzetgyűlés megalakulása előtt tagjai közé, hanem az ország szellemi és közéleti vezetői közül /45« l./° Kern a gazdasági bizottság szavazza meg a képviselők illetményeit, hanem javaslata értelmében a nemzetgyűlés plénuma /49* 1. /. 1920 körül nem törvények, hanem szükségrendeletek szabályozták a nemzetgyűlési választójogot /52. 1./. Ugyané lapon ezt Írja: "/A nemzetgyűlés/ hatalmát korlátozza, hogy a-kormánynak rendeletek kibocsátására adott felhatalmazását újabb és újabb időszakokra törvényekkel megadja." bem ebben nyilvánul a korlátozás, hanem üivétele_s rendeletek kibocsátására adott felhatalmazásokban. A kormányt rendeletek kiadására nem kell felhatalmazni, mert ez következik a kormányzás fogalmából. Az 54. lapon azt Írja, hogy az urak helyét az intelligens középosztály foglalta el, mintha annak tagjai nem lennének urak e szó társadalmi jelentőségében. Téves fogalmazás, hogy nálunk orosz mintára kaptak helyet felsőházunkban az érdekképviseletek /54.1./. Sok fogalmazási hiba is van, igy pl. a 6'4° lapon azt mondja, hogy a végrehajtó hatalom a nép akarata szerint történik. Stílusában sok kivetnivaló van, híven követi jogi műnyelvünk germanizmusait. Képképviseletünk újabb alakulásának ismertetésében vannak helyes meglátásai és jogos bírálattal illeti a ferdeségeket, sőt maga is közöl egy választójogi tervezetet, amelyben vannak figyelemreméltó szempontok. Végeredményében azonban túlteng értekezésén a történeti rész, az alkotmányjogiban pedig sok kérdést markol, minek folytán végül is keveset fog, úgyhogy a kérdést nem oldja meg olyan mértékben, amint az egy ilyen egyetemi pályaműtől megkívánható. mivel azonban a tanulmány fogyatékosságai ellenére is
