Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
15 A 24. lap szerint a használati és a csereérték között „semmiféle szerves összefüggés nincs.“ A 28. lap szerint „a gazdálkodás haladásának legmagasabb, s ez idő szerint utolsó állomása az a fejlődési fok, amikor a gazdálkodást már nem egyedül a termelés, hanem a fogyasztás szempontjai is befolyásolják.“ Hat sorral alább azonban már az áll, hogy „a fogyasztás legjellegzetesebb vonása mindenkor, hogy erősen befolyásolja a termelés irányítását“. És alig törődtünk bele az utolsó állomásból a mindenkorba, további négy sorral alább már azt olvashatjuk, hogy „a termelési programm beosztásánál és keresztülvitelénél leggyakrabban — vagy legalább is túlnyomó részben — a fogyasztás szempontjai jutnak túlsúlyra.“ A 75. lapon a pénzfém árának hivatalos rögzítése mint a „pénzités alapjául szolgáló anyag céltudatos megszilárdítása“ szerepel. A 81—82. lapon ezt olvashatjuk: „Minden nagyobb arányú pénz- szaporítás azt a jellegzetességet viseli magán, hogy a pénz értékét csökkentse, s így megváltozott árviszonyokhoz és emelkedő árnívóhoz vezet. Ez a jelenség különösen akkor következik be, ha a forgalmi életnek nem volt szüksége a fizetési eszközöknek erre a mennyiségű szaporítására.“ Ez a „különösen akkor“ azért értelmetlen, mert ha a forgalomnak szüksége van a pénzszaporításra, akkor az elértéktelenedés nem is lehetséges. A 134. lapon az áll, hogy egy „idealizált közgazdaság sokkal alkal- mazkodóképesebb, a konjunktúra kilengései normálisabb ak és ezáltal a sokszor óhajtott árnívó is szilárdabb és biztosabb. Az ilyen gazdasági politikának azonban nem lehet létjogosultsága normális viszonyok idején“, amihez hasonló a 228. lap szövege, amely így szól: „Normális viszonyok között is előfordul, hogy a bankok, a nemzetközi pénzpiac eseményeinek hatása alatt, kénytelenek kihitelezéseiknél még a szokottnál is túlzottabb óvatosságot' tanúsítani. Egy gyakorlati példával érdemes ezt röviden megvilágítani. Az emlékezetes 1907. évi pénzügyi válság idejárt stb.“ A 144. lap szerint „az infláció eredete mindenkor az állami tevékenységre vezethető vissza. „Mái; a 145. lap szerint van infláció, amely spekulációs okokra vezethető vissza.“ A 147. lap szerint pedig „az állam pénzügyi felségjoga“ az, amely „az infláció forrása is lehet.“ Ez utóbbival összhangban, de a „mindenkor“-ral ellentétben mondja aztán a 163. lap, hogy „nagyobbméretű inflációt“, tehát nem minden inflációt, „mindenkor csak az á//amhatalom indít el.“ A 148. lap szerint „ a magasabb árak a vállalkozást arra ösztönzik, hogy ezeknek a javaknak termelését“, amelyek vevőinek jövedelmét az infláció felemelte, „a lehetőség legfelső határáig fokozzák.“ A 149— 150. lap ellenben már úgy tudja, hogy „a termelés csökkenése és az ennek nyomában jelentkező árúhiány is hozzájárul az áremelkedésekhez az infláció egész tartama alatt.“
