Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
16 Hasonlóan aggályos és a rákövetkező szöveggel sincs összhangban a 152. lapnak az a megállapítása, hogy „az infláció későbbi időszakában a pénzjövedelem eléri, sőt túlhaladja az árak emelkedését feltüntető jelzőszámot.“ A 174. lapon annak kijelentése után, hogy a refláció „teljes súlyával érvényesül“, valamint „viszonylag kielégítő és helyes gyógyítási eszköz“ és ,,mindenesetre sikerrel alkalmazható“, meg kell tudnunk, hogy „a refláció ezek szerint konjunktúraciklusok érdemi megváltoztatására nem alkalmas tényező“. A 181. lapon azt olvashatjuk, hogy „kényszergazdálkodás“ a „nyílt piaci politika“. A 207. lap szerint „a bizalom visszatérése", vagyis n pénz érték- állandóságába vetett bizalom visszatérése „megszünteti az esetleges bankjegy felhalmozási folyamatot", holott a bank jegy felhalmozás feltétele a bankjegy értékébe vetett bizalom. A 211. lap szerint „a hitelforgalom túlnyomó része a pénzhitel formájában jön létre,“ nyolc sorral alább ellenben már az áll, hogy „a! hitel tehát mindenkor azonos a pénzhitel, illetőleg bankhitel fogalmával“. A 214. lap a vásárlóképes pénzmennyiséget egyszerűen azonosítja a tőkével. A 250. lap azt mondja, hogy „a kereslet nagyságát“, mint a határhaszontól állítólag eltérő tényező, „a fizetési képesség szabályozza." Már a 251. lap szerint „akármilyen terjedelmű fizetési készség és képesség van is jelen, az egyéni szükséglet mérőé a döntő a kereslet nagyságánál“, sőt hét sorral alább még az is áll, hogy „változatlan jövedelemeloszlási rendszernél a fizetési képesség befolyása aránylag csekély." Még nyolc sorral alább ellenben minden megint a visszájára fordul, mert „ha nincs fizetési képesség, a kereslet csak elméleti és nem valóságos a jelenléte.“ A 229. lap szerint a szabadkereskedelem „abszolút maradandó elv“, a 297. lap szerint ellenben már „általános közgazdasági érdekből távol kell tartani a nyomasztó külföldi versenyt." A 347. lap szerint „a magántőkések megtették kötelességüket, ha munkanélküli jövedelmükből megtakarításokat eszközölnek és ezeket új tőkék képzésére fordítják. Ezzel a feltétellel állítólag „a munka- nélküli jövedelem a dolgozók szempontjából semmiféle hátrányt nem jelent“ és csak ez az, amit a „szociális társadalom“ tőlük elvár. A 348. lap szerint „a dolgozók megalapozottsága sokszor bizonytalanságnak van kitéve.“ Ugyanitt a munkanélküliség nagy problémájáról az áll, hogy „a kapitalista gazdálkodási rendben elég gyakori jelenség a munkanélküliek számának felduzzadása“. A 349. lap pedig a kapitalizmussal szervesen velejáró Konjunktúra- változásokról azt állítja, hogy „az általános ipari konjunktúrának; ilyen időszaki változása előidézhet ugyan munkanélküli válságot, nem teljesen
