Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
14 tetés érthetetlen, hanem még inkább a nagy tőkekoncentrációk idejének a kapitalizmus fénykorával való szembeállítása. Annál érthetőbb a 397. lap következő mondata, amely szerint „a külkereskedelmi élénkülő forgalom az 1930-as évekig tartott, egészen addig, amíg a világgazdasági válság nem sodorta kritikus helyzetbe magái a világgazdaságot is“, mert itt csak az lehet kétséges, hogy a világgazdasági válság ugyan mit sodorhatott válságba, ha világgazdasági válság volt, mielőtt a világgazdaságot, „magát a világgazdaságot“ válságba sodorta. De noha az 1942. könyv az előzőinek javított kiadása, aggályos szövegezése nemcsak imitt-amott, hanem szinte lapról-iapra felötlik, így már a 9. lapon, ahol a „tengernyi nagy szigeten m<igárahagyott“ Robinsonról van szó, aki „szinte önkénytelen ösztöneitől hajtva“ igyekszik fennmaradását biztosítani, az ehhez csatlakozó bibliográfia a „fontosabb gazdaságtörténelmi munkák“ sorát Hengernek 1883. évi híres módszertani művével kezdi, amely azonfelül, hogy módszertani munka, éppen Schmollernek az egyoldalú történeti módszer mellett való állásfoglalásával szállott vitába. Persze Schmoller munkássága a „fontosabb gazdaságtörténelmi munkák“ között egyáltalán nem kerül szóba. A 10. lapon aztán megismerhetjük a gazdálkodás „formájának lényegét“. A 11. lapon megtanulhatjuk a következőket: „Gazdálkodásának tengelye az az elhatározott törekvés, hogy legalább annyit termeljen, amennyi elegendő szükségleteink kielégítésére. Ennek a gazdálkodási módnak feltűnő és jellemző tünete, hogy gazdálkodási tevékenységével legfeljebb annyit fogyaszthat, amennyit termel.“ A kezdetleges emberre vonatkozó megállapítás érvényét a legjobban az mutathatja meg, hogy az első legalább-ot a második legfeljebb-e 1 baj nélkül fel lehet cserélni. A 13. lapon az is áll a kezdetleges emberről, hogy „a válogatás fogalmát alig ismerte“, holott ugyanakkor a hasznosság és Használhatóság döntő szerepet játszott volna nála a javak összeszedésénél. A 12. lap egyik mondata azt állítja, hogy a termelés magasabb- rendű fokán „a termelési erőkifejtés már munkát igényel“, és a 14. lapon az is áll, hogy „munka nélkül ma már termelni lehetetlen“, mintha termelni munka nélkül valaha is lehetséges lett volna. A 15. lapon megtudjuk, hogy a „fejlődési folyamat“ rájött arra, hogy „javak új jószágokat csak úgy hozhatnak létre, ha azok egyrészét új termelésre fordítják“. A 22. lapról megtudjuk, hogy a javak „kezdetben csere, később, a pénzgazdálkodás felismerése és bevezetése után, kereskedelmi piacok útján kerültek forgalomba“, mint hogyha az utóbbi nem csere lett volna. A 23. lap megmondja, hogy a „változó értékek ' egyrészt „értékben emelkednek“, másrészt „értékükben csökkennek“,
