Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
6 tésére szolgálhattak. így Carl Snyder amerikai statisztikusra történt hivatkozás, aki arra az eredményi’© jutott, hogy a bevándorló és iparosodó Egyesült államokban a városi népesség 1870-től évi átlagban 3 és fél százalékkal növekedett. Mindezeknek a számításoknak az alapján a Népszövetség 1929-ben elhatározta egy külön bizottságnak a kiküldését, amelynek feladatává tette, hogy az arany vásárló erejének az ingadozásaival és ezeknek a népek közigazdasági életére való hatásával foglalkozzék. Ez a bizottság, amely általánosan aranybizottság néven vált ismeretessé, az 1930. és 1932. év között, több kimerítő jelentést tett közzé a Népszövetség kiadásában. Gustav Cassel svéd közgazdának a londoni szabadkereskedelmi piaci áralakulással és az aranykészlet és arany- termelés adatai alapján levont következtetéséi tehát a gyakorlati gazdaságpolitika problémái lettek és az egész világ köz- gazdasági gondolkodását nemcsak tudományos, hanem gyakor lati! vonatkozásban is foglalkoztatták. Ha ennek a munkának azi eredménye a közbejött világgazdasági eseményekkel, nevezetesen az; arany termelésnek a Cassel-féle 3 % fölé való emelkedésével is problematikussá lett, mégis az alapul szolgáló számadatok, az aranytermelés, valamint, az aranyszükséglet arány számainak nagysága olyan adatokká lettek, amelyek elvi jelentőségre tettek szent és ezeket, valamint az aramykérdés- nék a Cassel-féle elmélettel való összefüggését! is mindenki, aki közgazdasági tudományos kérdésekkel foglalkozik, ismeri. Ép ezért kell érthető idegenkedést kiváltania, ha Domány Gyula könyvének 44—45. lapján a következőket olvassuk: „Sokszor végeztek számításokat abban az irányban, hogy a meglévő arany- és ezüstkészlettel az óvemkmt kibányászott arany milyen viszonyban áll és ebből azt a tapasztalatot szűrték le, hogy amikor az arany termelés a legnagyobb volt, akkor sem tette ki az évente termelt arany a mindenkori készlet egy százalékát “ ♦ Az aranytermelés elégtelenségét könyvének 65. tápján és korábbi írásaiban Domány a gyakorlati irodalom szokásos stílusában (rövid aramytakaró slib.) emlegeti ugyan, de hangsúlyozni kell, hogy a fentiekben nem erről, hanem azoknak a történeti és statisztikai adatoknak ismeretéről és tárgyalásáról van szó, amelyekkel az aranytermelés elégtelenségét és az áresésnek ebből való származását éppen elméleti oldalról bizonyítani igyekeztek. Gustav Cassel az aranytermelés és áralakulás között történeti és statisztikai alapon létrehozott összefüggést az első világháború utáni angol és német nyelven egyidőben közreadott kézikönyvében fejtette ki, de abban a kiadványban is részletesen' előadta, amelyet a Népszövetség aranybizottságí.
