Erzsébet Tudományegyetem / Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1946-1947
1947. március 20., 1946/47. tanévi hetedik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Rudolf Lóránt egyetemi ny. r. tanár köszöntése az ülésen való első megjelenése alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - Dudaházi József joghallgató kérelme leckekönyv másodlat kiállításának engedélyezése tárgyában. - 4. Az 1947/48. tanévre a személyzeti létszám megállapítása. - 5. Miniszteri leirat a díjtalan segédszemélyzet alkalmazása adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki minőségben. - 6. Szemináriumi könyvtárkezelői állás betöltése. - 7. Jelentés dr. Domány Gyula bankigazgató magántanári képesítése tárgyában. (A bírálatok nyomtatott formában a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) - 8. Dr. Hajdú Gyula okl. ügyvéd, iparügyi miniszteri államtitkár kérelme magántanári képesítése tárgyában. - 9. Az esti munkástanfolyam szervezeti szabályzati tervezetének módosítása. - 10. Az Evangélikus Hittudományi Kar megkeresése az evangélikus egyház külföldi személyiségeinek tiszteletbeli teológiai doktori címmel való kitüntetése tárgyában. - 11. Miniszteri leirat a Stockholmi Magyar Intézet igazgatójának javaslatáról a doktori értekezések mikrofilmre való vételéről és külföldi forgalomba hozásáról. - 12. A Miskolci Jogakadémia hallgatóinak kérelme jogakadémiai szemináriumi dolgozataiknak doktori értekezésként való elfogadása tárgyában. - 13. Hallgatók kérelme a szigorlatok közti kötelező idő figyelembevételével júliusi szigorlati időpont tárgyában. - 14. Pótilletmények kiosztása tárgyában. - 15. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Országos Központjának átirata: a szakszervezet egyetemi és tudományos tagozata a vidéki kapcsolatok felvétele útján országos tagozattá kíván bővülni. - 16. Javaslat szövetkezeti tanfolyam létesítése tárgyában. - 17. Jelentés a kül- és belföldi ösztöndíjak tárgyában. - 18. Jelentés a középiskolai reform kérdése tárgyában. - 19. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 20. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 21. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 22. Javaslat a Jog-és Államtudományi Karon használatos esküminták korszerű átszövegezése tárgyában. - 23. Az Orvostudományi Kar előterjesztése a Szociográfiai Intézet, Közigazgatási Jog tanári szoba és szeminárium, valamint Politikai Szeminárium volt helységeinek igénybevétele tárgyában. - 24. Dr. Eszláry Károly magántanár kérelme franciaországi útjához megbízólevél kiállítása tárgyában. - Az ülés berekesztése.
1 l 1930-ban telt közzé angol és francia nyelven. Doináíiy ennek a kiadványnak francia címét az irodalmi felsorolásába felvette, de sémi. Gasselnek, sem Kitchimnek ugyanebben a kiadványban lévő részletes előadását nem tárgyalja, Még kevesebb figyelemben részesíti Cassel említett kézikönyvét, aimfely mind angol, mind német nyélven több kiadást ért meg & amely a svájci francia Walras piacrendsaerének leegyszerűsített alakban való. előadása miatt is jelentős. Domány a Walras kézikönyvét sem említi még bibliografiájábau sem, pedig Walras ' kézikönyve a pénz forgalmi egyenletének kezdeményezése s ennek a pénztári egyensúly elvével való helyettesítése révén is jelentős. Ez a. Hawtrey unspent margin-ja és a Pigou— Keynes pénztári egyensú 1 yképlet e nyomán elterjedt elv egyébként Domány Gyula könyvében egyáltalán nem kerül szóba. b) Az aranyban kifejezett árak esése volt az, ami a világ t összes' országait az aranyalapról lekényszerítette. Ez áresés az ^ elé a dilemma elé állította őket, hogy választaniuk kellett két olyan követelmény között, amelyek az első világháború előtt szervesen együttjártak és közöttük ellentét még csak el- » képzelhető sem volt. Ez a nemzetközi devizaárfolyam stabilitása volt. egyrészről, a belső árszínvonal állandósága, pedig másrészről. Ha az első világháború előtt bármely közgazdát megkérdeztek volna* hogy melyiket választaná a kettő közül. * ha választásra kényszerülne, akkor először is kétségbevont a volna, hogy ezek között egyáltalán' valaha választani kelljen; de ha már egyáltalán választásra határozta volna el magát, akkor kétségkívül a nemzetközi devizaárfolyam stabilitásának adta volna az elsőbbséget., mint amelytől a belső árszínvonal állandósága is függ. Az 1931-el kezdődő időszakban ellenben minden ország a belső árszínvonal állandósága mellett döntött és ezért is tért le az aranyalapról, vagyis nemzetközi devizaárfolyamának stabilitását feladta. Ez a probléma a nemzetközi közgazdasági tudományos irodalomban nagy vitának lett a forrása, amelyből elegendő J. H. Jones leedsi professzor előadását kiemelni a hozzá csatlakozó vitával, amely „Exchmige Stability versus Internal Price Stability“ jellegzetes címmel a Royal Statistical Society 1934. II. számában a 277—312. lapon megjelent. De Teleszky János volt magyar pénzügy- miniszternek hagyatékában talált és a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában 1941 folyamán megjelent „Közgazda- ságtan“-a a maga 740 oldalas terjedelmében valósággal ezt tárgyalja fő problémájaként és igen érdekesen, igen részletesen és tanulságosan ezt elemzi. Jellemző Teleszky konzervativizmusára, hogy végül is az 1914 előtti álláspontnak kedvező megoldáshoz jut el, de addig igein beható elemzésben kifejti az ellenkező álláspontnak megfelelő részleteket is, amint ennek
