Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1945-1946
1946. július 6., 1945/46. tanévi nyolcadik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Dr. Pázmány Zoltán egyetemi ny. r. professzor köszöntése 50 éves tanári jubileuma alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságok és magánosok átiratai: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Előterjesztés dr. Cziglányi Aladár magántanár, törvényszéki tanácselnök egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címmel való kitüntetése tárgyában. - 6. Előterjesztés a Magyar Közjogi Tanszék betöltése tárgyában. - 7. Előterjesztés dr. Surányi-Unger Tivadar egyetemi ny. r. tanár kérelme további szabadság engedélyezése tárgyában. - 8. Előterjesztés az 1946/47. tanév I. félévi tanszék helyettesítések tárgyában. - 9. Előterjesztés az 1946/47. tanévre szóló előadói megbízások tárgyában. - 10. Előterjesztés az 1946/47. tanévi lektori megbízások tárgyában. - 11. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 12. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 13. Fényes Miklós jogszigorló, megbízott szemináriumi könyvtáros kérelme szigorlati díj és disszertáció bírálati díj elengedése tárgyában. - 14. Jelentés dr. Perbíró József egyetemi s. titkár, hites könyvvizsgáló magántanári képesítése ügyébe. (A jelentés gépelt szövege a jegyzőkönyvhöz fűzve) - 15. Elnöki beszéd dr. Molnár Kálmán prodékán rektorrá választása alakalmából. - Az ülés berekesztése.
jelöli meg, amelyben jelentékeny vonzóerő rejlik# Megállapítja ugyan egyik helyen, hogy valamennyi szövetkezeti faj tartalmi elemeit magában foglaló szövetkezeti fogaiommeghatározást adni nem is lehet /175* oldal/, ennek ellenére mégis megkísérli ezt a lényeges kritériumok tömör összefogásával# /177-178. oldal/. Ezeket abban foglalja Össze, hogy a szövetkezet kereskedelmi társaság, változó számú üzletrészekkel, a kölcsönösség alapján közös gazdasági célnak előmozdítására, a mint ilyen a tagokat a nyereségben a tényleges közreműködés arányában részesíti# A következő egymásbakapcsolódó fejezetekben erős gyakorlati érzékkel tárja fel a szerző a részvény és üzletrész nagy fontosságú szerepét a gazdasági életben és evégből az üzletrész fogalmá- nak beható megvilágítása után először a részvényt és kötvényt, majd pedig a részvényt és üzletrészt állítja egymással jól megalapozott \ párhuzamba. Ebből az utóbbi rész en különösen a kötvény fogaiménak és jogi természetének kifejtésével csillogtatja meg a szerző finom jogérzékét# Ez a rész talán az egész mű legsikerültebb része. Felveti a szerző vizsgálódásai során a szövetkezeti járadék visszatérítése kap- csán azt a kérdést, vájjon szerződéses kötelezettség teljesítésének, vagy quasi naturális obllgatio-nak kell-e ezt minősíteni? Arra a megállapításra jut, hogy ez a kötelezettség mindenképen ex contractus keletkezésű, mert a szövetkezeit létrehozó megegyezésben gyökerezik végeredményben akkor is, ha alapszabályszerü igénynek nem mondták volna is ki# A megoldás helyes# Mivel a szerző végső következtetésként úgy látja, hogy a mostani szövetkezeti üzletrész sokféle megkötöttségével nem tud meg- felelni a mai viszonyok között a hozzá fűződő követelményeknek, külümm nősen a tőkefelszlvéképesség tekintetében, ílyan újszerű, mégpedig fix kamatozású, bemutatóra szóló, fel nem mondható és forgalomképes
