Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1945-1946
1946. július 6., 1945/46. tanévi nyolcadik rendes ülése - Jelenlévők felsorolása. - Távollévők felsorolása. - Dr. Pázmány Zoltán egyetemi ny. r. professzor köszöntése 50 éves tanári jubileuma alkalmából. - 1. A VKM-től érkezett leiratok: - 2. Rektori átiratok: - 3. Idegen hatóságok és magánosok átiratai: - 4. Elnöki hatáskörben elintézett iratok: - 5. Előterjesztés dr. Cziglányi Aladár magántanár, törvényszéki tanácselnök egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címmel való kitüntetése tárgyában. - 6. Előterjesztés a Magyar Közjogi Tanszék betöltése tárgyában. - 7. Előterjesztés dr. Surányi-Unger Tivadar egyetemi ny. r. tanár kérelme további szabadság engedélyezése tárgyában. - 8. Előterjesztés az 1946/47. tanév I. félévi tanszék helyettesítések tárgyában. - 9. Előterjesztés az 1946/47. tanévre szóló előadói megbízások tárgyában. - 10. Előterjesztés az 1946/47. tanévi lektori megbízások tárgyában. - 11. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 12. Hallgatói kérelmek ismertetése: - 13. Fényes Miklós jogszigorló, megbízott szemináriumi könyvtáros kérelme szigorlati díj és disszertáció bírálati díj elengedése tárgyában. - 14. Jelentés dr. Perbíró József egyetemi s. titkár, hites könyvvizsgáló magántanári képesítése ügyébe. (A jelentés gépelt szövege a jegyzőkönyvhöz fűzve) - 15. Elnöki beszéd dr. Molnár Kálmán prodékán rektorrá választása alakalmából. - Az ülés berekesztése.
lcöt vény típus megteremtését javasolja» amely a szövetkezet felszámold— sa előtt a ma még nem likvidálhat0 értékeket mobilizálni alkalmas legyen, mégis azonban úgy, hogy a szövetkezeti eszme ezzel ne szenvedjen csorbát. Mindezt részletes javaslatokkal kiegészítve széles mederben ismerteti. Nem kétséges, hogy az elgondolás egészséges eszméből fakad, más kérdés, hogy ez az elméleti elképzelés a gyakorlatban tényleg meg tudna-e valósulni. Mindenesetre érdemes komolyan foglalkozni a felvetett ügyes és praktikus gondolattal anely esetleg uj irányú célszerű megoldások kiinduló pontjává lehet# Bár mlttd a szövetkezeti jognak, mind a részvényjognak kiterjedt körű iroddlma van és a legtöbb idetartoz0 kérdés beható megvilágításban részesült már, Perbiró József könyve mégis hasznos munka, mert er5teljes elmdetl megalapozással f5ként a gyakorlati szempontokra Irányítja a figyelmet. Különösen hagsulyozni kell, hogy müvének tulaj- donképeni célkitűzésével közérdeket, szociális" és altruisztikus eszméket, végeredményben tehát etikai értékeket akar szolgálni és minder sorát jóhiszemű meggyőződés hatja át. Jogászi mGgolá£sai, ha itt-ott némi tapogatódzás észlelhető is bennük, általában korrektek és a szer¥ zőnek nemcsak szorosan értett szakmájabeli, hanem általános magánjogi felkészültségét hirdetik. Pelhasznált irodalmi forrásanyaga bőséges. Hogy mint rendszerint azok, aki nagyobb önálló munkát először Írnak, a szerző is küzd még egyes nehézségekkel, ez természetes, ö sem mentes a kezdő Íróknak attól a jellegzetes hibájától, hogy amit nagyobb fontos ságunak tartanak, azt feleslegesen sokszor megismétlik, mintha ezzel fokozni akarnák me-győző szándékuknak erejét és súlyát. Meg kell ellenben dicsérni a szerzőnek mindvégig szép, nyugoátfolyású, választékos stílusát, előadásának világosságát, érthetőségét, kifejezéseinek gazdagságát és határozottságát. Viszont azonban mondatai néhol alig akar
