Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1937-1938

1938. június 21., 1937/38 tanév tizedik rendes ülése

5^

koronázással kapcsolatban a nádor szerepével foglalkozott a koronázáson /Századok,1917./, helyreigazitva a források alapján azt a téves nézetet, amely az irodalomban erre vonatkozólag addig fennállt. "Az 1522ci országgyűlés és törvénycikkei" c. dolgozatában /Századok, 1918./ az általa felfedezett törvénycikkek alapján igyekszik felderiteni ennek a jelentős partikuláris országgyűlésnek körülményeit. 1921-ben az 1920: XXI.t.c.magyarázatát adta a Századokban egy kisebb cikkben.

Itt kell megemlíténünk a Hóman-Szekfü-féle Magyar Történet II.és III. kötetéről irt terjedelmes, szakszerű bírálatát, mert ez első sorban XIII.-tói a XV.század alkotmányfejlődésének rendkívül fontos és nehezen tisztázható kérdéseivel foglalkozik/Századok, 1935./.

A nemzetközi jog körébe vág "Magyar vonatkozású represszáliák" c.tanulmánya /Tört.Szerbe 1919./, amelyben a bolognai állami levéltárban talált adatai alapján világit meg egy érdekes represszália-esetet, bevezetésül pedig részletesen ismerteti azt az intézményt a középkori magyar adatok a külföldi irodalom alapján.

Legutoljára hagytuk jogtörténetünknek azt a területét, amelyen a legtöbbet és a. legnagyobb eredménnyel dolgozott, t.i.magánjogtörténetünket. Mig Illés csupán a kiadott anyagot használta, igy csak az Árpádkor végéig juthatott el az egyes jogintézmények vizsgálatában addig Kolub az egész középkorra kiterjesztette kutatásait, s igy magánjogunk történetének felderitése mellett egyben alapvető munkássága a Hármaskönyv forráskritikája szempontjából is.

Okleveleinkkel való foglalkozása közben keltette fel érdeklődését ezeknek egy különös faja, a litterae revizionales, az u.n. időlátott levelek; ezeknek tisztázása szempontjából irta meg "Az életkor szerepe középkori jogunk-18-<