Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1937-1938

1938. június 21., 1937/38 tanév tizedik rendes ülése

-19-ban"cimü tanulmányát, amelyet a Magyar Tudományos Akadémiában mutatott be, s amely magyarul a Századokban /I921./,franciául pedig a Revue bist, de droit francaié et étranger-ben jelent meg /1922/. Hatalmas kiadatlan anyag alapján mutatja itt be az életkor magán-, per-, büntetőjog és egyházjogi vonatkozásait, sok fontos kérdést tisztázva ezzel kapcsolatban. E dolgozata második részében azt vizsgálta, miképen történt a középkorban az életkor megállapitása.,

Egy másik kérdés, amely már korán felkeltette figyelmét, végrendeleti jogunknak kialakulása volt. Első előtanulmányában azokat a külömböző ajándékozási formákat vizsgálta, amelyek a végrendeletet pótolták: a donátio post obitum-t és a donatio reservato usufructu-t. A tulajdon sorsát tisztázva rámutat arra, hogy a mi jogfejlődésünkben az elidegenitésnek és inveBtiturának aktusa élesen különválasztva maradt és a traditio carta-evel nem volt még befejezve a jogügylet, meg kellett történnie még a beiktatásnak is. /Szt. István Akadémia 1920./

Egy másik tanulmányában./Akadémiai Értesitő 1926./ továbbment egy lépéssel e területen, s valódi végrendelet megjelenését vizsgálta a XII.századtól kezdve, a kánoni végrendeletét, amelynél az örökösnevezés helyett a pro remidio animae rendelt hagyaték volt a caput et fundamentum testamenti.

E kérdések természetesen mind a legszorosabban öszsze vannak szövődve régi birtokjogunknak legkülömbözőbb,teljesen még meg nem világított kérdéseivel, igy ezeket előbb még tisztáznia kellát. így készült el a "fiusitás" intézményét tárgyaló tanulmánya, mely a Klebelsberg-Emlékkönyvben,franciául pedig a Revue hist.de droitban jelent meg. /1925.,1931/Továbbá a leánynegyeddel foglalkozó, részben polemikus dolgozatai,amelyek szintén régi birtokjogunkat is hivatva voltak tisztázni. Ezek a Turulban, a Századokban, az Akadémiai Értekezésekben, s a Studi in memoria di Aldo Albertöniban jelentek meg /1928-35./.Ezt a célt szolgálta "A vásárolt fekvő jószág jogi természete régi jogunkban“ cimü tanulmánya, amely a Károlyi Emlékkönyvben látott