Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1937-1938

1938. június 21., 1937/38 tanév tizedik rendes ülése

-17-Ste-Ebben az évben nyert magántanári képesítést is a budapesti egyetem bölcsészeti karán a “Diplomatika” cimü tárgykörből, s próbaelőadását "Diplomatika és jogtörténet" cimmel tartotta meg. Említett 1921.-évi párisi tanulmányútját felhasználta arra, hogy a tanév második harmadában rendszeresen hallgathasson az École des Chartes jogtörténeti előadásait, -és egyben eljárt, főkép a módszer iránt érdeklődve az első éves joghallgatóknak tartott jogtörténeti előadásokra, s hallgatta a Cours de doctorat-on tartott magánjogtörténeti előadásokat is.

Mielőtt Holub József alkotmány-és jogtörténeti vonatkozású munkásságát ismertetnék, tisztelettel bemutatjuk mellékletként összes munkáinak és értekezéseinek a jegyzékét.

Ezen jegyzékből megállapíthatólag első jogi tárgyú tanulmánya a közigazgatás történetköréből való, s a zalai monográfiával való foglalkozásának a gyümölcse volt. Nagy kiadatlan anyag alapján a főispán és alispán viszonyának jogi természetét sikerült ebben tisztáznia és pedig oly eredménnyel, hogy Károlyi Árpád, legkiválóbb historikusunk ismertette a Századokban, aki ismertetését igy fejezte be: " Holub e szép tanulmányában a jog-és közigazgatástörténelem nagykészültségü és sokatigérő munkássává küzdötte fel magát egy csapásra. Azt hiszem bátran mondhatni rá" ex ungus leonem". . -Zalai monográfiájának első kötete, mely a megyei és egyházi közigazgatást mutatja be 1526-ig 30 iv térjedelemben,sok térképmelléklettel,1929-ben jelent meg, s mondhatjuk, ebben az ismertetések mind megegyeznek, - uj utat vágott megyetörténetünk területén. A vármegyék eredetének kérdésével a Szent István Emlékkönyv most megjelent II.kötetében külön is foglalkozott,megkísérelve, hogy dűlőre vigye ezt a sokat vitatott fontos kérdést.Több tanulmányban foglalkozott az ujabbkori megyei közigazgatás történetével is, Tolna vármegye múltjával kapcsolatban.

Ami az alkotmánytörténetet illeti, a legutolsó