Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1937-1938
1938. június 21., 1937/38 tanév tizedik rendes ülése
509 —14— kulnának, hogy az egyházjog önálló képviselete lehetetlenné válnék, a jogtörténet mellett, megszüntetés nélkül, az egyházjogi tanszék tartozék jelleget vegyen fel. Amennyiben a kar ezt az utat el nem fogadná,úgy nem lehetünk abban a helyzetben, hogy a kultuszkormánnyal való előzetes tárgyalás nélkül a jogtörténeti tanszék betöltésére vonatkozólag már most javaslatot tegyünk. Mert, ha a kultuszkormány ragaszkodnék a két tudománykor egy tanszéken való összekapcsolásához, úgy javaslatunk már az egyházjog művelőinek figyelembevételét nem mellőzhetné. A rendelet alapján nem látunk ezidőszerint kényszerhelyzetet fennforogni a jogtörténet és egyházjog kapcsolására. Ezért az egyházjog képviseletére való tekintet nélkül ezúttal kizárólag a magyar alkotmány-és jogtörténeti tanszék jövő ellátását tesszük mérlegelés tárgyává. Tekintetes Jog-és Államtudományi Kar! Álláspontunk szerint az egyes tudománykörök szakszerű tanszéki képviselete oly fontosságú nemzeti érdek, hogy szinte természetesnek látszik a tudománykarok azon gyakorlata, hogy a megürült tanszékek betöltésére csak hosszabbrövidebb idő eltelte után tesznek javaslatot: mérlegre kerülhetnek a képviseletre jelentkező értékek. Hogy ettől az állásponttól ezúttal eltekintünk, s azt a gondolatot juttatjuk érvényre, hogy egy tanszék lehetőleg a tanidő legkisebb részében se maradjon szakszerű képviselet nélkül, oka egyedül az, hogy a betöltendő tanszék tudománykörében figyelembevehető és kinevezésre alkalmas személyek már most a legnagyobb lelkiismerettel mérlegre tehetők és a legalkalmasabbnak meghívásával a kinevezésre javaslat tehető. A magyar alkotmány és jogtörténet művelői két csoportba oszthatók: a fiatalokra és a régi kutatókra. A fiatalok önálló csoportosítását az a körülmény teszi lehetővé, hogy hosszú pangás után a legújabb időben tapasz-
