Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1937-1938

1938. május 9., 1937/38 tanév kilencedik rendkívüli ülése

-13-l6o

példány/, amely Wenzel szerint a 15.századbeli tárnoki jog, a Vetusta

iura civitatum eredeti szövegének teljesen hiteles átírását tartalmaz-02'

za. Kagy/erdekes és találó szerzőnek Wenzellel szemben tett az a megjegyzése, hogy azon négy kéziratos példányban fennmaradt tárnokjogi munkálat, mely "Series articulorum septem - liberarum elvitatnom" cimet viseli, nem kiegészítése a Vetusta iura civitatuum c. legrégibb feljegyzésnek, hanem annak teljes átdolgozása, uj xedactiója.

Ismerteti további szerző II. Ulászló királynak a tárnoki szék illetékességéről szóló s hat cikkből álló 1499-iki rendeletét,mely hez később egy hetedik cikk is járult,vágül a Rudolf király áltrl 1602 augusztus 13-án megerősített tárnokjogi cikkelyeket,melyek a II. Ulászló-féle hét cikkel együtt a Corpus Iuris Hungarici függelékei közé lettek felvéve.

Majd Kovachich Márton György "Coden authenticus iuris tavernicalis" c.dolgozatában közzétett tárnoki jog /Vetusta iura civitatum/ beosztását s tartalmának Wenzel által eszközölt csoportositását ismerteti, mely utóbbit sok tekintetben követve, de attól némileg mégis eltérő csoportosítással és pedig igen. alaposan tárgyalja a tárnoki jog tételeit, mindenütt pontos utalással a megfelelő szakaszokra s a selmeczi és budai jogkönyvek analog intézkedéseire, ^zen egyébként igazán értékes fejtegetéseire csak egyetlen észrevételt kell tennünk, hogy t.i. "Dologi jog" és "Vagyoni jog" cinekkel két külön fejezetbén tárgyaltakat e cimek bármelyiké alatt egy -fejezetben egybefoglalva kellett volna tárgyalnia. Különösen behatóan ismerteti továbbá a tárnoki szék szervezetét s a tárnoki jognak peres eljárási szabályait.

Végezetül müvének befejező szakaszában felveti azt a kérdést, hogy teljesen megszűnt jogintézménnyel érdemes-e foglalkozni. S erre igenlőleg válaszol nemcsak a kérdésnek jogtörténeti jelentőségénél fogva, de azért is, mert szemben a mai-országos jogoknak kisebbségi jogokra való. széttagozódási folyamatával, a tárnoki jogban éppen a kisebbségi, partikuláris /városi/ jogoknak egységesítésére törekvő irányzat jut kifejezésre.

*

Mindezek után örömmel állapítjuk meg, hogy ez a dolgozat ko-