Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1937-1938
1938. május 9., 1937/38 tanév kilencedik rendkívüli ülése
moly,lelkiismeretes búvárkodásról tanúskodik s benne több helyütt önálló felfogással s egészen uj tudományos eredményekkel is találkozunk. S ha bevezető részben némi hiányokat s ellentmondásokat találunk is,mindezek a dolgozat kiváló, értékes tulajdonságaival szemben számiba nem jöhetnek. Szóval kétségtelen,hogy a szerző igazán érdemes és eredményes munkát végzett. A másik két pályamű szerzője azonban a kitűzött kérdéssel lelkiismeretesen, komolyan nem foglalkozott. Egyikük sem nyújt a tárnoki jog fejlődéséről, forrásairól és tartalmáról még csak vázlatos képet sem. A "Per aspera ad astra 11 jeligéjű mű a tárnoki joghatóság kialakulásáról legalább vázlatos ismertetést törekszik adni, de a tárnoki jog tartalmát egyáltalán nem ismerteti. Uémi figyelmet érdemel a műben a magyar tárnokmesteri jurisdictions! összehasonlítása a csehországi alkamarásnak a városok felett gyakorolt birói hatóságával. De a kettő közti rokonságot s a különbségeket,valamint azt,hogy a magyar tárnoki jog s bíráskodás és a csei alkamarási jogszolgáltatás egymásra gyakorolt-e s ha igen, mennyiben kölcsönhatást nem fejti ki. A "Dolores" jeligéjű pályamű még értéktelenebb,jórészt tankönyvekből, főleg, mint a szerző maga is hangoztatja, Timon Ákos ii Alkotmány és jogtörténetéből" vett részleteket tartalmaz a tárnoki jogszolgáltatás kialakulására nézve,anélkül,hogy a tárnoki szék szer vesetét, hatáskörét s a tárnoki jog feljegyzéseit és tartalmát csak nagy vonásokban is ismertetné. Különben mindkét dolgozatnak csekély terjedelme / egyik 14,másik 18 oldal/ is tanusitja,hogy szerzőik mennyire felületes, komolytalan munkát végeztek. Mindezek alapján tisztelettel javasoljuk, hogy a 100 PT pályadijat a "História est magistra vitae" c.pályamű szerzőjének teljes elismeréssel és dicsérettel odaítélni mélto'ztassék. Pécs,1938.május hó 2. dr.Kérészy Zoltán s.k. dr. Vinkler János s.k. ny.r.profess z or ok,megbizott birálók.
