Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1937-1938
1938. május 9., 1937/38 tanév kilencedik rendkívüli ülése
\ ■-12 tetve,hangsúlyozza,nogy & 14«század végével a tárnokmester pénz- ' ügyi hatáskörét a főkincstarté /summus thesrurarius/ veszi át s a tárnoki hivatal ettől fogva a szah.kir. tárnoki városok kormányzati s törvénykező hatóságává lesz. De még egy ideig, u.m. a 14.százai végéig a tárnokmester a kir.kúriában ennek főpapi, főúri s nemesi tagjaival gyakorolja Ítélkező hatóságát /27.1./; mignem a 14-ik század vége s a 14.század eleje óta a tárnokmester a tárnoki városok küldötteiből álló törvényszéken intézi el a polgároknak a hozzá felebbezett pereit /30.1./ A tárnoki jog fogalmát s kialakulását ismertetve,azt a he- '•* lyes észrevételt teszi,hogy Wenzel e részben adott meghatározása nem mindenben megfelelő. Ugyanis Wenzel szerint a tárnoki jog azon tárnoki szabályokat tartalma::za,melyek szerint a ezaoad királyi városokban a magánjog rendezve volt. Holott a tárnoki jogban büntetőjogi»kereskedelmi s iparjogi szabályokkal is találkozunk. Ezért a Wenzel-féle meghatározás helyett szerző a Jus tavernicale fogalmát ekként véli körvonalazhatónak: "A Jus tavernicale azokat az elveket,szabályokat és tételeket foglalja magában, amelyek szerint a tárnokmester a tárnokszéken az illetékessége alá tartozó városok felebbezési ügyeiben második illetve utolsó fokban igazságot szolgáltatott.11 A dolgozat legértékesebb részének minősíthetjük szerzőnek a tárnoki jog feljegyzéseivel s ezek tartalmával foglalkozó fejtegetéseit. A tárnoki jog legrégibb feljegyzésének, a Vetusta iura civitatun -nak keletkezése idejét közvetlenül a constanczi zsinat utáni évek valamelyikére /1419,1430/teszi s kiemeli, hogy e fel- , jegyzés a nem sokkal előbb /1413./ létrejött budai jogkönyvből sokat meritett. Kovachichcsal és Wenzellel egyetértőleg megállapítja, hogy e legrégibb feljegyzésnek úgyszintén a Mátyás korabeli laki Thuz János féle redactiónak is egyetlen eredeti, egykorú példánya sem maradt reánk, hanem ezeknek több rendbeli -főleg Kovachich és Wenzel által felfedezett - másolatait ismerjük,melyek közül különösen fontos a II. I»?.. jos király által 1525 dec.23-án megerősített újlaki privilégium szövegében foglalt másolat /újlaki í
