Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1934-1935

1935. május 15., 1934/35 tanév hatodik rendkívüli ülése

15g

legációs jogrend, amelynek élén a ne mse t köz í jog al apnorm áj a áll. Ta rtclmn egyrészt a legerősebb nemzetközi hatalom, másrészt az az értékeszme, amely a jogeszmével azonos, s amely a nemzetközi jogot teremtő állomok jogtudatában birja gyökerét. A jogrendnek delegáoiós egységében jelentős hat árnál ászt ő az a fok, amely a nemzetközi jognak állam joggá válását jelenti, anélkül azonban, hogy ez a két jogrend dualizmusát jelentené. -Nem minden nemzetközi jogellenes cselekmény jelent semmis hatályú jogsértést. A relativ jogot sértő cselekvés jogilag érvényes úgy formális, mint tartalmi értelemben. -Annak okát, hogy az abszolút és relativ nemzetközi jog különbsége ma még nem egészen áll világosan, szerző abban látja, hogy ma még sok olyan nemzetközi intézmény van, ami lényegében abszolút jog kellene legyen, s ma még csak relativ jog.őzért van azután, hogy ha már más hatékonyabb szekciók nem állanak rendelkezésére az államközi jognak, úgy legalább a nemzetközi kötelezett ségek feltétlen betartásának elvi kötelességét hangsúlyozzák ki.

Ez a tartalmi áttekintés és logikai összefoglalás is műt at ja, hogy-20-