Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1933-1934

1934. május 17., 1933/34 tanév hatodik rendkívüli ülése

ns

f

adottság adja a nemzeti je lieget,hanem a változó tartalmú szabályok, stllus-azonosságót determináló tényező:a nemzeti állam és jogfelfogá3,e métajurisztikus képzetkomplexum," és "a jogászi módszerben nyilatkozik meg a nemzetiesség:a problémák meglátásának és megoldások módjában,az intézmények formanyelvében."

/37. lap/

Tárgyát két főrészre osztja:

I, Jog-és<£Pórrástan.II,Az állam.

A"jog"cimü részben először Werbőczynek a jogról adott definícióit ismerteti és elemzi,majd a jognak Werbőczyféle felosztásait tárgyal ja. Azután áttér az egyes jogforrásokra,először a törvényre.Vizsgál ja a Werbőczy .által használt lex elnevezés alatt rejtőző különböző fogalmakat,főként az általános /materiális/ törvényfogalmat és a tételes /formális/ törvényfogalmat /60-82 lap,/ Frappánsul oldja meg—Schiller Bódog és Ruber József felfogását elvetve - a törvény és a ius divinum,ius naturale viszonyát; megállapítva,hogy Werbőczy megoldása "azt a természetes követelést támasztja az állammal szemben,hogy olyan jogszabályokat alkosson,amelyek a fakticltást virtualiter magukban hordják."

/70 l.és 74 l./A "nonmiét" jelentőségének fejtegetése képezi a dolgozat legszebb és legsikerültebb részét.

A speciális magyar törvényfogalommal kapcsolatban vizsgálja ennek-15-