Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1933-1934

1934. május 17., 1933/34 tanév hatodik rendkívüli ülése

fogalmi elemeit, az érvényesség tartamát és személyi körét /időbeli hatály»személyi hatály/,/81-107 lap/ Találóan fejti ki,hogy az uj törvénnyel felváltott régi törvény átmeneti hatályossága - a vacatio legis idején - az uj törvény akaratán nyugszik /90 lap/.Majd áttér a statútumra. Nagyon szépen és a kérdés mélyére hatolva fejtegeti: mit jelent a ''consensus sui superioris" Nem tartja valószínűnek, hogy Werbőczy a hatáskörátruházottsági,delegált szerviségi theoriát felismerte volna /114 lap/ -, a Hármaskönyvből analitikailag mégis kiolvashatónak mondja a ius statuendi átruházottságának elvét,mert "minden korlátolt jogalkotó hatalom /consen_ sus superioris/átruházott’,./ll6 lap/ Foglalkozik azután a statútum érvényességével /118-137 lap/, s azt vitat ja,hogy Werbőczy a megyei statútumhoz is megkívánja a királyi jóváhagyást,bárha ezt Werbőczy nem mondja ki kifejezetten. A XVIII,század jogászainak ellenkező irányú magyarázata saját korának szükségleteiből és politikai törekvéseiből indul ki, s ez okból akarja függetleníteni a megyei statútumot a királyi megerősítéstől. Tárg^ralja még a statútumok jogforrási erejét a törvényhez és szokásjoghoz viszonyítva,

22&-16-