Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1930-1931

1931. május 20., 1930/31 tanév kilencedik rendes ülése

n

és* Actor» jelige alatt beérkezett pályaműről. A szerző 20 négerét ivoldalon próbálja e szublímis Kérdést megoldani.

Az absolut monarchiából Indul KI és nagyon helyesen állapítja meg, hogy itt törvény és rendelet, törvényhozás és végrehajtás Között Különbség nincs, amit ugyanis az uralKodő mint törvényhozó aKar azt mint végrehajtó is aKarja, s megfordítva, amit mint végrehajtó aKar, az törvényerővel bir. Ha valamely vég rehajtó szerv az alattvaló véleménye szerint nem valósította meg teljes mértéKben az államfő aKaratát, aiKKor foKról-foKra feljebb álló hatósághoz, sőt magához az uralKodóhoz fordul, hogy vájjon az, amit az alantas szerv Kijelentett, valóban a szuverén államfő aKarata-e?

Ily víszonyoK Közt helyesen állapítja meg a szerző, hogy a törvényhozó Kötelezve nincs az IntézKedés megváltoztatására, illetve a panaszemelőneK jogigénye nincs arra, hogy az uralKodő az ügyet újra revízió alá vegye.

Egészen megváltozíK a helyzet a szerző szerint az alKotmányos államban, ahol a nép nem az uralKodő Kedvéért létezlK; ott már a népnek jogai, sőt veleszületett jogai vannak, melye - Két az állam nem adott, csak elismert, sőt az államhat alom helyes gyakprolha-57-