Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1930-1931

1931. május 20., 1930/31 tanév kilencedik rendes ülése

-55-nor

r-——' O

tása végett az állam még politikai jogokat is ad az alattvalóknak. libben az állami alakulatban már az alattvalók jogai az állam által elismertetnek és ezek megsértése esetén az alattvalóknak kereseti jog adatik az állammal szemben , s e keresettel az állami közegnek már foglalkozni kell.

E kétféle államalakulatnak a szembeállításából a szerző levezeti helyesen a panasz és kereset közti először materiális, másodszor formális külömbséget, itt azonban az okoskodása megakad, a rendes medret elhagyja és nem fejti ki, hogy a panasz csak a jog, vagy sérelmekre vagy érdeke sérelmekre Is kiterjed-e? Követelheti-e a panaszemelő, hogy ügyével foglalkozzanak? Mire terjed ki a hatóság vizsgálata a ténykérdésre, vagy a jogkérdésre is? Ki emelheti a panaszt? A panaszbeadás Időhöz és formához kötött-e? Helyt foghat-e a reformatio in peius a panasznál? 3 ha igen, mely esetben? A panasz fölött döntő hatóság intézkedésének van-e materiális jogereje? Szóval a panasz és a kereset közti konzekvenciákban igen fontos különségeket nem tudja megállapítani. Minthogy a kérdésnek, igaz, hogy nehéz kérdésnek csak a küszöbéig jutott a többi megoldásra váró részleteket pedig mind. nyitva hagyja, azaz a tételnek csak egyik felét dolgozta ki, szorgalmas, nagy után-