Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1928-1929

1929. június 18., 1928/29 tanév tizedik rendes ülése

ja a Kitűzött feladatot. Előadása pongyola, meghatározásai nagy általánosságban mozognaK s minden jogászi szabatosságot nélkülöznek,- az egyetemi pályaművek re nézve alkalmazható minimális mértéket sem ütvén meg, sem a kitűzött jutalomijban, sem dicséretben nem részesíthető.

Sokkal figyelmesebben s behatóbban tárgyalja a kitűzött kérdést az »Avicitas* jeligét viselő II.sz.pályamű, amely, mindeneké lőtt az ősiség helyes meghatározását adja, s megjelöli, hogy miféle vagyonságok tartoztak az ősi jószág fogalma körébe. Az ősiség jogtörténeti előzményeit bár vázlatosan, de helyes nyomon járva ismerteti, midőn hangsúlyozza, hogy ezen intézmény eredetét abban kell látnunk, hogy a család tagjai már szent * István törvényéből kifolyólag - a *közös tulajdon jogán, illetve a közös őstől való leszármazás alapján követelhettek részt az elhunytnak vagyonából. *Kiemeli, hogy a nemesi birtokra támaszkpdó banderiálís honvédelmi szervezet volt az ősiség behozatalának közvetlen, helyesebben alkalmi indoka. De viszonyt kellő nyomatékossággal nem mutat rá, hogy az ősiségi intézmény tulajdonképen indoka és célja a nemesi jószág konzerválása, a vérközösségben lévők vagyoni oltalma volt.

Rátérve Nagy Lajos ősiségi törvényére s annak alapján az ősíségen nyugvó vagyonjogi rend továbbfejlődésére