Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1928-1929

1929. június 18., 1928/29 tanév tizedik rendes ülése

13G

vény létrejöttével és ennek okaival foglalkozik anélkül, hogy szabatosan reámutatna az ősiség jogtörténeti alapjára /banderiális hadszervezet a nemsek dolog-, beli védelme/; hanem müvének e része jobbára a birtokaristokrácía kialakulását és visszaéléseit és az adományos jószágok sürü osztogatását, a rendi szerkezetet stb. tárgyalja. Magával az ősiséggel valóban kurtán végez, amennyiben idevonatkozó fejtegetései összesen 7 oldalt tesznek ki. A leánynegyedet csakis az aranybulla 4. cikke alapján ismerteti és a fiúsítással is 4-5 sorban végez, s még

Kelemen Lászlónak és Holub Józsefnek a *

leánynegyedről és a fiúsításról irt és nemrégen közrebocsájtott dolgozatairól sem vesz tudomást, fferbőczynek az ősiségi vagyon és örökjogra vonatkozó tanításaival egyáltalán nem foglalkozik s a Hármas könyvet még csak nem is említi. Tehát a középkori magyar jognak a kitűzött kérdésre vonatkozó legfontosabb tételeit hagyja figyelmen kívül.

Természetes, hogy így miután az ősiségre vonatkozó jogelveket nem fejti ki, s ennek az intézménynek a hűbériségtől való különbségét sem világítja meg behatóan, bár általánosságban a főbb eltéréseket hangsúlyozza.

A pályamű gondosabb forrástanulmány és az odaadóbb alapos elmélyedés nélkül, valóban felületesen tárgyal