Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kara - ülések, 1928-1929

1929. június 18., 1928/29 tanév tizedik rendes ülése

**-' ‘Aj)1**-7-a megállapított határidőig két dolgozat érkezett he, az egyik »Remélő* a másik *Avicitas» jeligével. Beérkezésük ideje alapján az előbbit I.sz., az utóbbit II. számmal jelüljük.

Az I.sz. mü 50 gépírd- sós oldalon tárgyalja a szőbanforgó kén dést felületesen, jobbára Hajnik és Timon jogtörténeti tankönyvei alapján. Hogy a mü elején kútfőkül felsorolt jogi müveket mind felhasználta volna, sem a dolgozatnak szövegéből, sem az irodalmi idézetekből nem tűnik ki.

Szerző elsőbben a magyar nemzeti jogfejlődés sajátszerűségeit s az ősiség behozatal előtti birtokviszonyokat ismerteti igen vázlatosan és ép azokat a jogtörténeti fejleményeket mulasztja el kiemelni, amelyekre az ősiség okai és előzményei gyanánt reá kellett volna mutatnia.

Elég helyesen vázolja a hűbéri birtok kialakulását s a feudalizmusnak a középkor állami, társadalmi és gazdasági életére gyakorolt hatását. Azonban idevonatkozó fejtegetései is úgyszólván a magyar jogtörténeti irodalomból vett közhelyek regisztrálására szorítkoznak. Szerző ugyanis e kérdésnél jobbára Venzel Gusztáv egyetemes európai jogtörténetére s Illés Józsefnek a magyar jogi lexikonba irt cikkeire támaszkodik.

Ezután az ősiségi tör»