Pécsi Tanárképző Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1962-1963
1962. október 6., tanácsülés - Napirend: - I. Igazgató referátum a múlt tanév munkájáról és a folyó tanévi feladatokról. / Intézkedési terv a hallgatók megterhelésével kapcsolatban. - II. Az új vizsgarendszer problémái. - III. Bejelentések. - 1. A középiskolai tanterv tervezetének tanszéki megvitatása. - 2. A megnyíló hat demonstrátori állásra javaslatok bekérése. - 3. Felhívás az évkönyvbe szánt cikkek időben való elkészítésére. - 4. Felhívás a november 7-i premizálási javaslatok benyújtására. - 5. Az NDK megalakulásának évfordulója alkalmából tartott ünnepség időpontjának bejelentése. - 6. Bejelentés a szakdolgozatok elkészítésével kapcsolatban.
tárgyból vizsgára bocsátást nyerjen. 4. / A kollokvium. Olyan vizsga alkalom, amelyen a hallgatók egy félévi előadási anyagból számolnak be. Az előadó tanár kötetlen formában ellenőrzi, hogy a jelölt milyen mértékben sajátította el a félév anyagát összefüggéseiben, részleteiben egyaránt, mennyire tájékozott a tananyaggal kapcsolatos szakirodáiómban stb. A kollokviumokon a hallgatók általában húznak tételeket. Lehetőleg az előadó tanár tartsa, s egy-egy kollokvium időtartama ne haladja meg a 15-20 percet. 5. / A szigorlat. Olyan vizsgaalkalom, amelyen a hallgatók több félév anyagából, lezárt nagyobb oktatási egységből, illetőleg lezárt tárgyból vizs gáznak. A szigorlati vizsgán a hall;;atőknek átfogóbb, rendszeresebb, szintetizáló tudóéról, s megfelelő előadókészségről kell tanúbizonyságot tenniök A kollokviumokkal ellentétben ez a vizsgaforma kötöttebb, A tanszékeknek előre ismertetniök kell a szigorlat tematikáját, A szigorlatokon a hallgatók tételeket húznak. Ezeken a vizsgaalkalmakon a kérdező t nár lehetőleg az illető tárgy előadója legyen. Vizsgáztató legalább adjunktus legyen. A szigorlatokon egy tanszéki oktató is legyen jelen. Külső óraadó, vagy szerződéses alkalmazott szigorlati vizsgáztató nem lehet, A szigorlattal lezárt anyag tételesen nem kerülhet bele az állam- vizs a tematikájába. Egy-egy szigorlat időtartama 20-30 pero lehet, figy- egy vizsgaidőszak idején kettőnél több szigorlat nem lehet. Úgyszintén egy- egy szaktárgyból a főiskolai tanulmányok alatt kettőnél több szigorlat lehetőleg ne legyezi, 6. / Az államvizsga. A főiskolai tanulmányok záróvizsgája, amellyel a tanárjelölt oklevelet nyer szaktárg ainak általános iskolai oktatására. Célja annak megállapítása, hogy a jelölt rendelkezik-e azokkal az ismeretekkel, készségekkel és képességekkel, amelyek az általános iskolai tanárképzés céljainak és követelményeinek megfelelnek,! főiskolai vizsgarendben a szaktárgyak szigorlatainak zömmel legkésőbb a VII« félévben le kell záródni ok, A Vili, félévben már osak kivételes esetben Iáiét szigorlatot tartani. Az államvizsga tárgyai a következők: a, / A szakdolgozat megvédése. b, / Marxizmus-lerdnizmis. o,/ Pedagógia. d./ A tanítási gyakorlat érdemjegyei. a./ A szakdolgozat megvédése. A szakmára való nevelés korszerű formája a szakdolgozat raegiratása, A szakdolgozat a főiskolai hallgató kutatómunkájának, szaktárgyi búvárkodásának eredménye. Elsősorban a tanárképzés céljait szolgálja. Ebben a hallgató megmutatja, hogyan tudja szakismereteit, ideológiai, pedagógiai és módszertani ismereteit szintézisben egyesítve felhasználni leendő tanári munkájában, A hallgató szakdolgozati témáját nemcsak a három szaktárgya egyikéből, hanem marxizmus-leninizmusból és pedagógiából is választhatja. Az egyes tanszékek a szakdolgozati témákat úgy válasszák meg, hogy azokban az általános iskolai vonatkozások jól kidomborodjanak a tudományos szempontokon kívül. Így a szakdolgozat megiratása nem önoélu tudományoskodás lesz, hanem az elmélet és gyakorlat szoros összekapcsolása, a tudományos kutatás összefüzése a t anári tevékenységgel, A hall gató ebben az esetben szakdolgozatában nemcsak a szakjában t; miit, s az álta la felkutatott tudományos ismereteket tudja felhasználni, ha» m egyúttal az iskolai gyakorlatában nyert tapasztalatokkal és a módszertanban tanultakkal összeötvözött ismereteit is értékesíteni képes, A szakdolgozati témák akkor korszerűek, ha elsősorban a jelenkor kérdéseivel foglakoznak. Tudománytörténeti és módszértőrténéti kérdések helyett inkább a tudomány és az oktatás-nevelés jelenkori problémáit kell témákul választani, A szakdolgozatok a valóságos élet tüzetesebb megismerését követeljék meg a tanárjelölt
