Pécsi Tanárképző Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1962-1963

1962. december 15., tanácsülés - Napirend: - Az utolsó tanácsülés óta érkezett közérdekű rendeletek ismertetése. - Közérdekű bejelentések.

■7

jával,amely az Országos Reform Bizottság döntéseként született.

Az önálló szakdolgozat nagyobb megbeosülést érdemelne, másrészt az államvizsgájegyek rendkívül komplikáltak igen sok osztályzat közepeséből születnének meg. Ezek nem azonos értékű összetevők 3 iy a középes-jegy sem lehet reálisl

Platthv György fői3k,tanár.tanszékvez,: ATudományos es Módszertani Bizottság

beszámolójóval egyetért és méltányolja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Bizottság az oktatók tudományos és módszertani fejlődése érdekeben kifejtett, Azonbanerősen hiányolja, hogy évről-évre osak a tudományos problémákról van szó, mig a művészeti, esztétikai problémákat elhanyagolja a Bizottság, Annál jobban örül a Főiskola Pártszervezete megállapításának, amely szerint az alkotó jellegű művészeti tevékenység egyenlő a tudományos munkássággal, A napokban Hruscsov Elvtárs mondotta, hogy az esztétikai kérdésekre nagyobb súlyt kell helyezni,- Javasolja, hogy a Tudományos Bizottságban a művészeti tanszékek is kapjanak képviselőt.

Pr,Tompái Mihály, f óí-ak, tanár. taamzékvez^t Bízva abban, hogy a Főiskola Tanácsa elfogadja a Tudományos és Módszertani Bizottság előterjesztésé a Tudományos Bizottság feladatkörének meghatározására, az emlitett célkitűzésnek megfelelő feladatok részletezéséhez néhány javaslatot tennék:

1# Gondoskodni kell a Pécsi Tanárképző Főiskola, de általában a tanárképző főiskoláktudományos kutatási profiljának kialakításáról sajátos helyzetűnknek, az adott személyi és tárgyi feltételeknek re lis figyelembevételével, /'jgyeimbe véve a főiskolák jellegét az "alapkutatásokénál fontosabb szerepet kaphatnának tervezésűnkben az "alkalmazott kutatások", s kutatási profilunkban rendkívül hasznosnak bizonyulna, ha atudományos kutatási fejlesztési tervben meghatározott témákhoz kapcsolódóan a tanszékek együttműködésével kollektiv munkákat szervez’ etnénk, E kollektiv munkálatok részint a pedagógiai /gondolkodáslélektani stb,/ tudományok, részint egyes társadalom-, illetve természettudományok körében folyhatnának* E munkálatok köréből néhányat emelnék ki»

a«/ A Pedagógiai Tanszék irányi tás.val folyhatnának a már eddig is igen elismerő eredményeket hozó "gondolkodáslélektani" kutatásokon kivűl az egyes szaktárgyak oktatás-nevelés lélektani alapjait kutató, az egyes "szaktárgyak pedagógiáját" feldolgozó munkálatok stb,

b, / A társadalomtudományi tanszékek .vállalhatnák és teljesíthetnék a "Dunántúli Tudományos Intézettől" osak bizonyos szakterületeken végzett kutatások kiegészítésére Bél-Dunántul magyar és nemzetiségi nyelvi, nyelvjárási vizsgálatát, szellemi éstázgyí néprajzi, irodalmi és helytörténeti feldolgozását,

c, / A terme3zettudomány ókat képviselő tanszékek közös megegyezésiéi szakterületük egy-egy szűkebb szegmentumán dolgozva az egyébként nehezen biztosítható anyagi és tárgyi feltételek profilározásával eredményesebben léphetnének előre kutatási témáikban, ^zek kimunkálására az áöekelt tanszékek tegyenek javaslatot a Tudományos Bizottságnak.

2, A tudományos kutatások denoentralizáláoának elve Írhét őséget teremt arra, hogy a jelenlegi, kétségtelenül meglévő és osak bizonyos személyi kapcsolatokkal áttörhető provincializnusuokból kilépve biztosítsuk a Pécsi Tanárképző Főiskola és ezzel agyit t az egyes szaktanszékek szervezeti kapcsolatait, nemosák a táraintézményekkel, hanan a MM Egyetemi és Tanárképző Főiskolai Osztálya segítségével az Országos Pedagógiai Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia egyes osztályaival és bizottságaival, — Ennek érdekében helyes volna, ha az egyes szaktanszékek az un, káderfejlesztési tervhez kapcsolódóan kidolgoznák a különböző intézményekkel kialakítandó szervezeti kaposolatok operativ tofvét, s ezzel összefüggésben rögzítenék, hogy az országos kutatásitérv me-