Pécsi Tanárképző Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1962-1963

1962. november 24., tanácsülés - Napirend: - a.) a Szakszervezeti Bizottság munkájáról, - b.) a Diákköröket Szervező Bizottság munkájáról. - Az Előkészítő Bizottság jelentése a kollégiumi nevelőtanári állásra beérkezett pályázatokról. - Tájékoztató az 1963-ben megjelenő Évkönyvről. - Tájékoztató a legutóbbi szakmai-ideológiai konferenciák tapasztalatairól.

A kollégium és a tanszéki nevelőmunka pedagógiai egységének kérdései

/ A Kollégiumi Tanács előterjesztése/

I. Napjainkban, amikor a tudomány egyre inkább közvetlen termelőerővé válik, amikor az uj, kommunista erkölcsi arculatú ember kialakítása egyre sürgetőbb^ felsőoktatási intézmények kommunista szakembereket képző munkája egyre fontosabbá lesz. Ezt bizonyltja a felsőoktatási intézmények hatalmas fejlesztése is. Ennek a fejlődésnek a szerves része az a feladat, hogy meg kell oldani a főiskola tanszékein és kollégiumában végzett emberformáló munka minél jobb összehangolását, minél nagyobb hatékonyságátr

Országos értekezlet tárgyalta meg október 26-2?-én a diákotthonok helyzetét és feladatait. Az MM és a KISZ KB együttesen megállapította, hogy nem kell e téren egy szakaszt lezárni és valamilyen uj szakaszt kezdeni, hanem lényegében az eddigi munkát,ke11 folytatni, finomitani, aélyiteni, mert a fejlődés jó mederben halad előre. Megállapitást nyert, hogy a kollégistákban egészséges munkaerkölcs, mai életünk kérdései iránti intenziv érdeklődés alakult ki és általában mély, felelősségteljes igazságérzet jellemzi őket. A meglévő problémák a hivatástudat, a kulturális szüklátókörüség /provincializmus/, a többi hallgatótól való elszakadás,,az ifjúsági önkormányzat és az állami vezetés együttműködése terén mutatkoznak, A diákotthonból kollégiummá fejlődés folyamata is elég lassú /loo felsőoktatási diákotthonból csak 18 kollégium/, a már kollégiummá vált intézmények továbbfejlesztése nem elég lendületes. Mindezen kérdések megoldásának kulcsproblémája az ifjúsági önkormányzat továbbfejlesztése, a KISZ munkája színvonalának további emelése, az oktatók nagyobb érdeklődése, aktivabb közreműködése e téren.

Megállapította az értekezlet azt is, hogy a kollégiumoknak a.z a Szervezeti Szabályzata, amely alapján eddig működtek, a gyakorlatban bevált, tehát véglegesen ennek alapján lehet és kell tovább dolgozni. E Szabályzat elvileg leszögezi, hogy "a kollégium a felsőoktatási intézmény szerves része, annak nevelési és szociális, intézménye, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tevékenységének fontos bázisa."Célja pedig" a huzamosabb ideig együtt élő hallgatók öntevékeny ifjúkora- munista közösségekké formálása s ezáltal a kommunista szakember nevelésének segítése’,1 tehát a főiskola és a KISZ nevelőmunkájának "szerves része és kiegészítése. " "A kollégium vezetésében együttesen érvényesül az állami vezetés /kolr légium igazgató/ és az ifjúsági önkormányzat" /kollégiumi küldöttgyűlés, ill. a 11 tagú Diákbizottsága DB/, "melyek szorosan együttműködve, minden,kérdésben egymással egyetértésben együttes felelősséggel" irányítják az életet.

Stencilszám: 01296 Példányszám: 4o