Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961

1960. november 26., kibővített tanácsülés - Napirend: - I. Egy szakcsoport problémáinak megvizsgálása (biológia-földrajz – mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok). - II. A gazdasági igazgató beszámolója. - III. Bejelentések. - 1. Megemlékezés Pécs felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából. - 2. A felsőoktatás tananyagának és oktatási módszereinek korszerűsítése tárgyában megjelent MM-rendelet ismertetése. - 3. A végzett hallgatókkal tartandó ankét tervének ismertetése. - 4. 1. A felvételekkel és a felvételi vizsgára előkészítő tanfolyammal kapcsolatos MM-rendelet ismertetése. - 5. 2. Felhívás a III. éves hallgatókról szóló írásbeli vélemények elkészítésére. - 6. 3. Honosítási kérelmek beterjesztése. - 7. Tájékoztatás az üzemi gyakorlatok során felmerült panaszokról.

->

fc *

az egyetemi oktatásban megszokott éa elfogadott azaktárnyakat elhagynak, illetve összevonnák, na az/ általános iskolai tanárképzés

szakmai igényeinek a régi felsőoktatásban alkalmazott eljárás nem felel mag« Kiindulva abból, hogy a Pedagógiai Főiskolán általános

iskolai tanárokat kell képeznünk, s ezért csak a tanárképzésben feltétlenül hasznosítható szakmai anyagot adjuk ele, a specialista vagy a, tddósképzés szaktárgyi anyaga nem lehet a főiskolai általános ií>- kolai tanárképzés alapjs* A Pedagógiai Főiskolán pl« a finnugor nyelv- tudomány hatalmas ismeretanyagából a régi tanárképzésben megszokott képzési idővel szemben /jómagám nyolc félév alatt kb« 33O órában hallgattam finnugor összehasonlitó nyelvészetet/ a jelenlegi egyetemeken folyó tanárképzésben már csak mintegy 75 órán, a pedagógiai Főiskolán pedig 12 órán foglaljuk össze a leglényegesebb ismereteket, de ugyanígy elhagyják 3 'magyar nyelvtörténet" sokrétű és terjedelmes anyagát, s 3 "magyar nyelv története" címen két féléven át

heti 2-2 órában a magyar nyelv fejlődéstörténetét sdják, mert nyelvtörténeti ismeretekre az általános iskolai tanároknak csupán a mai

magyar nyelvtények törvényszerűségeinek magyarázatához és a mélyebb összefüggések megértéséhez van szükségük 3 régi oktatási rendszerben kialakított öncélúnak bizonyult történeti nyelvkutatással szeműén« item azért adnak tehát a szaktűr y egyik-másik részegységéből

kevesebbet vagy mást, mint hajdanán kaptak a tanárképző karok hallgatói, mert nagyobb terjedelmű anyagot éa magasabb szinten nem volnának képesek előadni megfelelően magasabb óraszámban, hogy azért hagyják el a szaktudomány egészének nagyobb, rendszertanilag is egységes anyagrészeit, mert az általános iskolai t nárképzésben feldolgozásukra nincs feltétlenül szükség«

A szaktárgyak azonos értáküségének elve alapján tehát megvizsgálandó a biológia tárgyak jelenleg érvényben lévő tantervében meghatározott heti 88 órás keret, s a szakcsoport I960.évi szeptember hó 30-án tartott értekezletén felvetett javaslatok értelmében el kell érnünk, hogy a jelanle ;i arányeltolódás megszűnjék«

A biológia-fóidrajz-mezőgazdaságtani ismeretek szakcsoportban is megvannak a megfelelő lebe tőségek az óraszámok normalizálására, az elmélet éa a gyakorlat helyes arányának kialakítására« Ezt igazolja az a tény Is, hogy a szakcsoport értekezleten a "növénytani" és az "állattani* tanszék maga javasolta a jelenleg érvényben lévő tanterv alapján oktatandó I.félévi "jevezetes a biokémiába” cinpi szaktárgy törlését, minthogy a fői kólára felvett hallgatók már a középiskolában elég magasfoku kémiai ismereteket sajátítottak el, s Így alapismeretek előadása szükségtelen} — ugyanakkor a biokémia eredménye» oktatásához egész sor olyan tényanyagot kellene előrevontál! megemlíteni, amelyekre más összefüggésekben később ismét ki kell férni, E turgy helyett viszont feltétlenül szükség volna arra, hogy ■ "Bevezetés a biológiába" cimü kollégium keretében a biológia alap&ér- déaelvel foglalkozV3~~általános biológiai, elsősorban növénytani jellegű betazetőt adjanak« Ehhez kapcsolódna már áz I.fólévtől kezdve az "Általános növénytan" és az "Általános állattan" kollégiuma« A aelyes biológiai szemlélet kialakításához éa a biológiai tárgyak oktatási rendszerének kidolgozásához az élő világ sokrétűsége, a jelenségek bonyolultsága, a növény éa az illatvilág egyedeinek az emberhez Ó3

az általános biológiai alapvetéshez kapcsolódó általános növény— és állattani kollégiumok éa gyakorlatok szervezését, o- oBájgtaogáatan és <ax örökléstan anyagának az általános növény- és állattani anyaghoz kapcsolását, minthogy ezek keretében már adni ell annyi rendszertani anyagot is, amennyi szükséges az összefüggések megértetéséhez, s egyben negál .pózzá a növény- és álla trends ze rtan pkt 3 t^aát. ri ^ j^o-kp- riai tár r/ak oktatásának zár éany aga ként javő no lóriit s| íoa?otF^ol5*

;ipediiránymutató öseÄfoglal&aiFiaayen szlitiwnhafco mj*9"

ée semmiképpen SBm nyúlhat; át a növ&ytérmőstfes vagy az állat-