Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961

1960. november 26., kibővített tanácsülés - Napirend: - I. Egy szakcsoport problémáinak megvizsgálása (biológia-földrajz – mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok). - II. A gazdasági igazgató beszámolója. - III. Bejelentések. - 1. Megemlékezés Pécs felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából. - 2. A felsőoktatás tananyagának és oktatási módszereinek korszerűsítése tárgyában megjelent MM-rendelet ismertetése. - 3. A végzett hallgatókkal tartandó ankét tervének ismertetése. - 4. 1. A felvételekkel és a felvételi vizsgára előkészítő tanfolyammal kapcsolatos MM-rendelet ismertetése. - 5. 2. Felhívás a III. éves hallgatókról szóló írásbeli vélemények elkészítésére. - 6. 3. Honosítási kérelmek beterjesztése. - 7. Tájékoztatás az üzemi gyakorlatok során felmerült panaszokról.

""gyakorlati óraszám arányával szemben az uj kísérleti óraterv 36 % v—4— vagy az állattenyésztés mezőgazdaságtani kollégiumaiba* A "földrajziban feltétlenül egyetértünk az elmúlt év tanáCBÍiló- si vitája után kidolgozott kísérleti tanterv elképzeléseivel, ti* ily módon valóban biztosítottnak látszik a tananyag félévenkénti egyenletes elosztása, a tananyag korszerűsítése és gyakorlatibbá té­tele. “elyeseinünk kell, hog a régi óraterv összesen 21 lágyakor la tót ir elő felemelve a 12 gyakorlati óra számát 20 órára az elméleti tár­gyak rovására. Ugyancsak helyesnek kell tartanunk, hogy az "általános természeti földrajz " tárgyalása előtt adott bevezetés magába foglal­ja a földrajz fogalmát, kutatási területeinek áttekintését, felosztá­sát és azoknak a legalapvetőbb földrajzi fogalmaknak rövid ismertete­jét ^ amelyek eleve szükségesek az általános természeti földrajzi anyag megértéséhez. Az általános természeti földrajz bevezetőjeként a csil­lagászati földrajzi ismeretek teszik a hallgatók számára érthetővé a földrajzi burok jelenségeit, folyamatait, változását, fejlődését! - s egyúttal alkalmas a szaktárgy világnézeti alapjainak tisztázására is. helyesen csatlakozik e stádiumhoz a szilárd kéreg felépítésére, szerkezetére és változásaira vonatkozó ismeretanyag. Lényegileg tehát a földrajzban nem tanítanak sem "csillagászatot", sem "geológiát", hanem olyan ismereteket e tudományok köréből, amelyek nélkül a termé­szeti földrajzi jelenségek érthetetlenek maradnának. Ezért nem nél­külözhetők a klimatikus ismeretek sem, mert a kiima a földrajzi zónákon és tájakon kelül a természeti földrajzi környezet egyik lényeges ala­kitója. Az élő világ pedig a földrajzi burok, a táj szerves és elsza­kíthatatlan része, ezért kell pontosan meghatározni a földrajzi szem­pontú biogeográfia anyagát, s kell elhatárolni a más nézőpontú növény- és állatfóidrajztól. Az általános természeti Lf óidra jz oktatását a fel- szindoaborzat ismertetése és a földrajzi burok fejlődéstörténete zár­ja lej de egyúttal ezzel készíti elő az általános gazdasági földrajz oktatását, 3 biztosítja az első regionális földrajzi egység* hazánk földrajzának megértését. A "mezőgazdaságtani ismeretek" keretében a különböző résztárgya ' kát lényegileg két nagy tárgybe olvasztották össze* "a növénytermesz­tés" - és "állattenyésztéstanba"! ehhez kapcsolódik a növénytermesz­tés anyagában a "géptan", az állattenyósztésbanhoz pedig a mezőgaz­dasági rovsrtan". A szakmai ismeretanyagot lezárja az "affrárgazdaság- tan es üzemtan", s kiegészíti a "kertészeti ismeretek" című kollégi­um. A nagy anyagegyBégekben elhelyezett résztárgyak azonban nem eléggé összehangoltak a szakcsoport többi tárgyával, ti. nemcsak több-kevesebb átfedés, hanem egyes résztárgyak teljes félévi anyagának ismétlése is ólődordul. így pl, az I.óvfolyamon tavaly és az idei tanévben is ta­nultak "Az általános növény termeszt és tan" című kollégium keretében me­teorológiát, klimatológiát, talajtant, talajföldrajzot, s ugyanakkor ez az ismeretanyag az általános természeti földrajz programjának is szerves része. Az eddigi tapasztalatok szerint a hallgatók a földrajz keretében szélesebb összefüggésekben kapják meg az idevonatkozó isme­reteket, mint azt axs mezőgazdasági tanszéknek egyáltalán módjában van oktatni. Ügy véljük helyesebb lenne, ha a mezőgazdaságtani ismere­tek keretében csak akkor foglalkoznának agrometeorológiai és mikroklí­ma to lógiai ismeretekkel, ha a hallgatók a földrajz keretében már meg­felelő klimatológiai, talajtsni-talajföldrajzi ismeretek birtokába^ jutottak* A mezőgazdaságtani ismeretek oktatási anyagának megfelelő átcsoportosításával, illetve a kapcsolt szakok tantervének összehan golásaval nyilvánvalóan elérhető volna, hogy s hallgatók e szakok rész­tudományait csak egyszer és korszerű anyagban kanják. Átfedések vannak továbbá a növénytani tanszékén előadott növény­földrajz és a földrajzi tansaéken előadott növényföldrajz között, va­lamint az állattani és a'földrajai tanszék állatföldrajzi ,3nya^ában| ugyanakkor azonban e tárgyakban nemcsak átfedések, hane:n szemléleti ellentétek is megfigyelhetők. Ugyanez vonatkozik az őslénytanra ás az e kérdésekkel foglalkozó három tanszéken. E kérdések megvizs­gálása, és hatorozott, egyértelmű állásfoglalás kialakítása a szakbi­zottságok feladata.

Next

/
Thumbnails
Contents