Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1960-1961
1960. november 26., kibővített tanácsülés - Napirend: - I. Egy szakcsoport problémáinak megvizsgálása (biológia-földrajz – mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok). - II. A gazdasági igazgató beszámolója. - III. Bejelentések. - 1. Megemlékezés Pécs felszabadulásának 16. évfordulója alkalmából. - 2. A felsőoktatás tananyagának és oktatási módszereinek korszerűsítése tárgyában megjelent MM-rendelet ismertetése. - 3. A végzett hallgatókkal tartandó ankét tervének ismertetése. - 4. 1. A felvételekkel és a felvételi vizsgára előkészítő tanfolyammal kapcsolatos MM-rendelet ismertetése. - 5. 2. Felhívás a III. éves hallgatókról szóló írásbeli vélemények elkészítésére. - 6. 3. Honosítási kérelmek beterjesztése. - 7. Tájékoztatás az üzemi gyakorlatok során felmerült panaszokról.
jlQiäo, ______ J elentés a biológia—földrajz—mezőgazdaságtan szakcsoport oktató-nevelő munka j ár ól • I, Az oktatás tartalma A Pedagógiai Főiskola feladata, hogy marxista-leninista világnézetű szaktanárokat képezzen az általános iskolákban folyó oktato- nevelő munka, valamint a szocialista társadalom építéséből adódó kulturális feladatok ellátására, — éppen ezért gondoskodni kell arról, hogy a Pedagógiai Főiskola valamennyi szaktár gyáriak és szakcsoportjának tanterve, tananyaga, az oktatás szinvonala és módszere, de egyéb szakmai munkája is megfeleljen a szocialista társadalom uj tanárainak képzésében ráháruló feladatoknak. A Pedagógiai Főiskolán folyó képzés alkalmazkodik a szaktudományok rohamos fejlődéséhez, de egyúttal az általános iskolai oktató^nevelő munka gyakorlatának uj igényeihez is. Érthető tehát, hogy a szaktanszékek oktató tevákenysé ge nem korlátozódhat a szakmai ismeretek enciklopédikus, rendszertani összefüggéseiben tagolt előadására, hanem, biztosítania kell az általános iskolai tanárképzésben szükséges ismeretek magas színvonalú, egységes szempontú elsajátítását, de egyúttal el kell látniok a hallgatókat azokal a módszertani ismeretekkel és készségekkel, amelyek az elsajátított szakmai anya^ általános iskolai szinten történő oktatáshoz szükségesek. A Pedagógiai Főiskolán tehát olyan általános iskolai tanárokat kell képeznünk, akik megfelelnek a szocialista szakember fogalmának. Nem egyoldalú specialistákról vagy tudósjelöltekről van itt szó, hanem nagy elméleti tudásu, de a gyakorlati élettel, az általános iskolai oktató-nevelő munkával összeforrott szakemberekről. Ilyen vonatkozásban nem érthetünk tehát egyet a "mezőgazdasántán” tanszékének vezetőjével, ho^y az általános iskolai "tanár olyan szakember legyen, aki pluszként pedagógiai ismeretekkel is rendélkezik"? mint ahogyan nem felelhet meg a szocialista tanárképzésben meghatározott céloknak és kijelölt feladatoknak az az oktatási elképzelés sem, hogy »tanítsuk a pedagógiai főiskolán az egész szakanyagot, amiből jó érzékkel kiválasztja magának a pedagógus a gyakorlati oktatásban szükségesnek mutatkozó anyagot". Az általános iskolai szaktanárképzés tehát nem igényli valamely szaktárgy ismeretanyagának egészét, viszont nincs is alacsony fokú szakmai igénye, ha elhatárolja a specialista, tudósképzés feladatait a tanárképzéstől. A szaktanár magas színvonalú szakmai és pedagógiai képzettségével, nyilván nem azt az állítólagos elvet igazolja, hogyha választunk az általános iskolai szaktanár /=pedagógus/ es a specialista /=szakember/ fogalmai között, akkor szaktárgyi tudás nélküli csupán un. szakmódszertani tájékozottsággal rendelkező tanárok képzését Szorgalmazzuk. A felsőoktatási reform irányelveivel egyetértve arra kell törekednünk, hogy marxista-leninista világnézetű, korszerű és biztos szakismeretekkel rendelkező biológia-földrajz-mezőgazdaságtan szakos általános iskolai tanárokat képezzünk, akik oktató—nevelő munkájuk során a tanulókat el tudják látni a szükséges szaktárgyi i - méretekkel és készségekkel, s ily módon előkészítik a jövendő nemzedéket a szocializmus építésében rájuk háruló feladatok teljesítésére
