Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1959-1960
1960. április 23., tanácsülés - Napirend: - Kálmánchey Zoltán doktorátusának bejelentése. - Köszönetnyilvánítás a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából rendezett Ünnepi Hét szervezőinek. - Beszámoló a KISZ rendezésében megtartott kulturális seregszemlén a főiskolai csapatok által elért eredményekről. - Felkészülés május 1-re. - Felhívás a vizsgaidőszak munkatervével kapcsolatos észrevételek elküldésére. - Figyelem felhívása a munkafegyelem fokozására. - 7. A Fizika Tanszékre meghirdetett adjunktusi állásra beérkezett pályázatok elbírálása.
A természettudományi oktatás világnézeti nevelőerejét a marxista filozéfia oktatói a maguk részéről csak akkor tudják alátámasztani, ha alaposan elsajátítják a modem termo sasét tudományok tanításait.. A földrajz mind a természettudományok, mind a társadalomtudományok között helyet foglal, azért területe az ideológiai képzés szempontjából igen jél kiaknázható^ Az l?59v*november 27-i tanácsülésen megvitatásra került a világnézeti nevelési bizottság és a módszertani és tudományos bizottság által a földrajzi tanszék munkájáról készített jegyzőkönyve;. Ennek a jegyzőkönyvnek a megállapításai és a kialakult vita során mégszületett határozatok úgy gondolom, felmentenek az alól* hogy tanszékünk munkáját a vallásos-idealista nézetek elleni küzdelemben, illetve a marxista nevelésben részletesen ismertessem, Annyit meg kell jegyeznem, hogy tanszékünknek e téren immár < több éves tapasztalat és meglehetősen"kipróbált módszer áll rendelkezésére, amelynek alkalmazáséval azokat az eredményeket amelyeket a bizottság is megállapított, elértük, A Bizottság állapította meg,hogy tanszékünk tagjai meggyőződéssel vallják a marxista világnézetet és tudatosan alkalmazzák az általuk kialakított ama módszereket, amelyek a materialista és idalektikus szemléletet a földrajz anyagán és személyes magatartásukon keresztül beleplántálják a hallgatóságba A felszínes és erőltetett aktualizálás helyett a tudományos elemzésen keresztül törekszünk a hallgatók materialista szemléletének kialakítására. Lnnék eredményeképpen természeti világképük a földrajzi világképpel gazdagszik* s ez a gazdagodás szisztémátikusan együttjár az idealista világkép és a burssoa nézetek bírálatával mindin ább háttérbe szorításával és tudománytalanságának kimutatásával. A földrajzoktatás keretén belül törekvésünk, hogy a marxi saus-le ninizmus elméletének a földrajztudománnyal összefüggő elméleti tételeit bizonyítsuk^. Ma már Pontosan kijelöltük azokat a földrajzi anyagrészeteket és oktatási területeket, amelyek a marxista világnézet tudatos kialakítására és az idealista nézetek cáfolására leginkább Alkalmasak. A földrajzi tanszék dolgozóinak törekvései a többi tanszékek törekvése ivói egyetemben arra irányulnak, hogy tudományosan és érzelmileg is saját tárgyunkon keresztül a materialista és szocialista szemléletet kialakítsuk leendő tanárainkban. Marxista elvek közül az alábbiak területén értünk el eredményeket, A világ kialakulása - teremtése és fejlődése idealista, illetve materialista felfogása e világban megmutatkozó egységes törvényszerűségek, anyagi fteiéPitettség, a világ megismerhetőségének kérdése a földrajzi folyamatok és törvényszerűségek dialektikus onkifejlése^ a vallás tudományén me s szerepe a földrajzi de- terv inizmus kérdése stb. A szinte meg számi álhatatlan területen az anyagrészen át közvetített és materialista vllá^céPet kialakítani szándékozé tanszéki navelőauhklnk egyik érdekes mozzanatát óhajtan még csak kiemelni, nevezetesen a természet átalakítás, vagy másképpen a földrajzi környezet átalakításinak kérdését, Ezt is csak azért említem meg, mert e téren az idealista burzsoa felfogású földrajzosok és más tudományág kutatói az általunk hirdetett objektiv természeti törvényi tanát az átalakítás Problémájával ellenünk szeretnék fordítani és vulgarizálva a kérdéseket úgy teszik föl, hogy ellentétbe kerüljünk saját megállapításainkkal. A kérdés vulgarizálásából és nemismeréséből fakadóan ez «olyan jóhiszemű, eőt materialista nézetű embereknél is előfordul, akik kellő iskolázottsággal nem rendelkeznek^ Konkréton csak egy kérdésre mit at ok rá a igen gyakran felmerülő kérdés az, hogy a szocialista társadalom képes objektív term ász éti «örvényeket megváltoztatni,Pl.: szélrendszereket, a folyóvizek természetét, stb., h?5®n a téren komoly felvilágosító munkára van szükség, mert ezen a tféren határozott támadás állaPitnató meg az idealista felfogás részéről. Ez hallgatóinknál is fölmerülő Probléma, de igen könnyű a leküzdése, hiszen c sak a rra kell rámutatni, hogy a természeti törvények
