Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959
1959. február 3., kari ülés - Napirend: - 1. Az 1958/59. tanév I. félévi munkájának értékelése.
-12. Be sage legjobb nevelő alkalomnak bizonyult a csoportértekezlet, ahol a hibákat őszintén feltártam és határozottan megmondtam, hogy mit vár az iskola a kiinduló ifjú pedagógusoktól. A több irányú nevelői ráhatás meghozta az eredményeket. A Kisz.újságjába^, az Ifjú Pedagógusban s csoport tagjai pártos, pozitív állásfoglalást tükröző verseket Írtak. A tananyagból pártos elemzéseket készítettek pl. áolohov: Uj barázdát szánt sz eke c* regényéből, József A. és Radnóti verseiből stb. De legpozitivebb eredmény hogy a csoportból többen kérik felvételüket s Kisz-be, akik alkalmasak is a Kisz«tagságra• dx.Rónay Béla: Az elmúlt áv szeptembere óta s főiskola 6 oktatója, közöltük en is - a “arxismns-leninizmus Esti egyetem hallgatója vagyok* Az első félévet éppen most fejeztük be, 3 szerdán vizsgával teszünk pontot a végére* falán nem jelent felülete? és elhamarkodott általánosítást, ha egy félév tapasztalataiból jutok el néhány következtetésbe*, ki indított arra, hogy jelentkezzem ez Esti Egyetemre? Az általam elérhető legmagasabb fokon kívántam tájékozódni a marxizmus— leninizmus tudományában, s kívántén» megismerni s munkásosztály világnézetét, a leghaladóbb világnézetet*Igaz, hogy erre az elmúlt évek során ax főiskolán szervezett _ a indított ideológiai képzés is lehetőséget nyújtott. Egyes részproblémák megbeszélése sokszor igen eredményes volt, de a legáltalánosabb összefüggésekig nem igen jutottunk el.Az első félévben, áttekintettük a filoz fia történetét a & dialektikus materializmust, benne a marafcista i meretelméletet. Az egész anyag összefüggő egységes áttekintése több olyan kérdésre is ráirányította figyelemét, amelyeket eddig nem ismertem, Vagy nem. tartottam fontosnak. Az ->*sti Egyetemen való részvétfált azért is hasznosnak látom, mert megismerkedem azzal az ismeretanyaggal, amelyet hallgatóinknak a marxizmus- lenini smus óráin tcell elsajátítaniok, így s marxizaus-leninizmus és a szaktárgyi tanulmányok között mindig meg van a- hasznos kapcsolatok teremtésének lehetősége ö az oktotó munkámban adódó feladatok is iao gkövet élik a marxizmus-lenini* mus tudományanyagának rendszeres áttekintését. Az általános nyelvészeti szemináriumokon a nyelviogslom, a nyelv és társadalom, a nyelv és gondolkodás kérdéseinek tárgyalásakor nagymértékben, épithetek a hallgatók dialektikus materializmusból szerzett ismereteire, EKöknek a kérdéseknek tudományos megismer sét a valóság mozgásának dialektikus törvényei nélkül nem is remélhetjük.— Az egyetemi foglalkozások részben előadások, részben szemináriumok.— A szemín Ír iúrnőknek több gyakorlati haszna van, mert a legkülönbözőbb foglalkozású emberek az életnek a tudománnyal összefüggő legváltozatosabb kérdéseit vetik fel, s vitatják meg. ■Az elmondottakat összegezve, az esti egyetemen való részvétel mérlege számomra határozottan pozitív, s azoknak a kartársaknek, akik szükségét érzik a marxizmus— ieninizmuB tudományában való rendszeresebb elaélyedés- . nek, szeretném fölhívni a figyelmüket erre a lehetőségre. ‘lil^ai Aurél: Az Igazgató elvtárs referátumában nem említette, hogy a II.évfolyam matematiks-ének szak az évfolyam m a raásodik, az I.évf .matematika-ének szak pedig az első lett az évfolyamon belül. Ez bizonyíték amellett, hogy a magyar és történelem tanszék vádja az énekszakosok túlzott megterheléséről bizonyos mértékben visszafordítható, A mat.—ének szak esetében a hallgatók megtör telése az ének tanszék részéről azonos a másik két szakéval, lia viszont ezen a szakon az eredmény igen jó, akkor a matematika és ének tanszék követelménye nem túlzott, viszont ugyanöKXX nem teljesen ugyanúgy mondható el azokról a tanszékekről, amelyek a fenti váddal illett k az ének-tanszéket^. Gyakori eset, hogy a hallgatók akik hanyagságuk és rossz eredményeik miatt túlzott énekes megterhelésről panaszkodnak, tanszékünkön ugyanezt mondják az irodalom, nyelv, vagy történelem'tanszékekről.
