Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959

1958. szeptember 30., kari ülés - Napirend: - Napirend után: - 2. A Főiskolai Tanács rövid megbeszélése. - 1. Személyi változások bejelentése. - 2. Beszámoló a szeptember 24-i rektori értekezletről.

1-5kezőjét szokták tenni, ^zzel szemben a Szovjetunió éppen ezt teszi, s ha valakinek a vonatkozásban nem elég bizonyság az az óriási fejlődés, aminek jelenségei uj arculatot adtak a magyar ugarnak - annak hadd mondjam el, hogy 1951-ben - a minisztériumban szolgáltam, s akkor - egy szovjet küldöttség iró vezetője /Tyihonov/ fülem hallatára arra buzdította a magyar állam legfőbb kulturális irányitó szervét, hogy ne a szovjet kultúra utánzásában, hanem a magyar népinemzeti kultúra ápolásában lássa elsődleges hivatását. Hem hiszem, hogy ezeknek a tényeknek a világos exponálása ne lenne elég erős annak a hazugság-áradatnak a szétverésére /egyéb feltételek s ezek közt elsősorban az igazság befogadására alkalmas jószándék megléte esetén/, amivel a szocialista tabor országainak egymáshoz való viszonyát ellenséges oldalról illetni szoktak.

SzalayLászlói A hazaszeretetre való nevelést, mi pedagógusok nem möslTkapTjSF’elŐször feladatunkkul. Már több esztendővel ezelőtt szerepelt nevelési célkitűzéseink között. E téren végzett munkánk eredmenyességét és módszerbeli helyességét az ellenforradalom levizsgáztatta és gyenge jegyet adott rá. Az eredménytelenség egyik oka az, hogy nem sikerült a hazafiasságot a nemzetközi összetartozás érzésével összhangba hozni. A hazafiasságot és az internacionalista érzéseket még ma is sokan kibékíthetetlen metafizikus ellentétben látják. Az egyoldalú, túlzott hazafiság sokszor borzalmas helyzete két,okozott* Különösen sok példát szolgáltat erre a Horthy-korszak.

A /Északkeleti/ Felvidék visszacsatolása alkalmával azonnal megszüntették a cseh pénzt, de Pengőt csak akkor kapott a lakosság, amikor a katonaság és az ujjjnan érkezettek már mindent összevásároltak. A "felszabaditók" hamarosan olyan helyzetet teremtettek, hogy Kassán és Léván is « tüntető magyar tömegek "Munkát, kenyeret, vagy vissza a cseheket" jelszóval vonultak fel.

Erdélyben a bevonuló magyarokat először csak a románok tekintették ellenségnek, de nemsokára a magyarság is meggyülölte a Nagy Hazából érkezőket ke&yetlenségük és mohóságuk miatt. A jó hivatalokat, a zsiros állásokat mind az ujpnnan érkezettek töltötték be*

A Dél-vidék elfoglalását követőleg állati kegyetlenségről tet- §e magát hiressé a magyar katonaság. Közvetlen élmény részesétől hallottam, s soha nem tudom elfelejteni azt az esetet, amikor egy tömegmészárlás alkalmával egy derékigxé szétzúzott nő a földről felemelkedve megátkozta gyilkosait, méghozzá maggjrrull Ilyen gyümölcsöket terem a sovinizmus.

Az igazi hazafiságra való nevelés egybeesik egyéb nevelési célkitűzésűnkkel. Ha sikerül neveltjeinkben kialakitani a közösségi érzést, akkor könnyebb velük megértetni a szocialista hazafiság gondolatát. Az internacionalizmus világméretekre kiterjesztett közösségi érzés. A nacionalizmus: önzés. Az önző, a soviniszta jót akarhat magának, nemzetének, mások érdekének semmibevétele, megsér-. tése mellett és emiatt csak ellenségeket szerez magának, nemzetének*

Szó volt itt arról, hogy a magyar irodalom régi nagyjainak nemzeti érzései nem adnak kész beilleszthető anyagot a szocialista hazafiság neveléséhez, de már megtalálták azt a módot ahogy ezeket alkalmassá és beépithetővé lehet tenni. *rről az a véleményem,hogy a hazafiaág formája és tartalma korok szerint változik. A feudalizmusban a nemzeti állam kívánsága a nemzeti összetartozás hangsúlyozása mellett, mindig tartalmaz elkülönülésre irányuló szándékot is.

Ez azonban az időben haladó, tehát helyes is. Annak a törvénynek az ismeretében, hogy egyetlen társadalmi formát sem lehet átugrani, ma is támogatjuk a feudalizmus és a nemzeti függetlenségért küzdő népek harcat. Helyeseljük pl. az arab nacionalizmust. Az elmaradott országok jussanak el minél hamarabb a kapitalizmusba, hogy kiala