Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1958-1959

1959. április 25., kibővített tanácsülés - Napirend: - 1. A nacionalizmus elleni harc problémái. - 2. Az év végi vizsgaidőszak programjának megbeszélése. - 3. Bejelentések. - 1. Az 1959. április 18-i rektori értekezlet anyagának ismertetése. - 2. Magyarból egy tárgyas felvételi előkészítő tanfolyam szervezése. - 3. Felhívás május 1. méltó megünneplésére.

-6i elbukkanááával tehát minden körülmények között számolnunk kell a ellene a harcot egy pillsntra sem szabad feladnunk, ezt a feladatot nem szabad kampányként kezelnünk* Be nemcsak ilyen spontán felbukkanásról van szó* á mi társadalmunkban még nagy számmal élnek kispolgárok^ kulákok, a régi rend deklasszált elemei, itt van a papság, vannak nagy számban ingadozó értelmi légiek, akik tudatosan is élesztgetik a sovinizmust, hogy csüggedést, honfibút, ellenérzést támasz- sasanak s ezzel lassítsák, fékezzék a szociálizmus építéséhez szükséges optimista, az emberi fejlődés korlátlanságában bizó, azt szuggeráló marxista-leninista világnézet terjedését, ß ha mindezekhez hozzávesszük a kapitalista környezet gyűlöletét, ameiy a mai híradástechnikai eszközökkel meg nem szűnik az ideológiai ráhatást is felhaS2aaálrii ellenünk, akkor nyilvánvaló előttünk, hogy a jobboldali elhajlás időszakában zekből a gyökerekből fcőven sarjadtak a sovinizmus megjelenési formái*

Kekünk a soviniszták által felvetett problémákkal szemben nem védekeznünk, hanem támadnunk kell* Mindenek előtt szt kell kimutatnunk, hogy a sooinizmus a maga idejében legalább annyit ártott a magyar népnek, mint a kisebbségnek* A sovinizmus nemzetgyilkos ideológia volt s nemzetgyilkos ideológia maradt* Ma is azoknak a fegyveres akik -legyenek belső vagy külső bitangok - embertelen, népelnyomó rendszerüket szeretnék ennek a segítségével is népünk nyakára ültetni. Akik tehát tudatosan terjesztik, nem hazafiak, hanem hazaárulók, akik pedig jószándéku aegtévedettek, ha megmakacsolják masukat, nem a közösségi érzés megszállottjai, hanem egy mindenre elszánt, hazaáruló banda buta áldozatai. A szocializmusban rendeződnek végre “közös dolgaink“ s nem szabad engednünk, hogy raégegyszer labdák leF

üuk a külföldi imperialisták kezében* /A törekvés megvan erre* szocialista országok közötti határkérdések elkésett feszegetése nem egyszerűen /vagy nemcsak/ a meglévő nacionalista hangulatok spontán megnyilvánulása, hanem e mggött ott van a külföldi imperi-^ alisták alattomos propagandája. Az angoloknak és amerikaiaknak lkában a párisi békében természetesen eszük ágában sem volt, hogy akár iiomániaval szemben is bármilyen mértékben támogassák a magyar igényeket. Ma azonban a nyugati imperialisták “hidegháborús'/ ügsnökei területi vitákra uszítanak, ka ha az itteni uszításaiknak sikere len ne, akkor ezt rögtön felhasználnák a szomszéd népek között, hogy Ma^erország ellen kiabáljanak* A dunsmenti népeket hosszú időn át igy uszították egymás ellen, és igy játszották ki egymás ellen azok a hatalmak, akik felettük uralkodtak*•• Csakhogy népeink már ismerik ezeket az intrikákat, s szánalmas kísérleteik kudarcra vannak Ítélve.

Ámde mindennél a lényegében negativ fegyvernél többet ér a sovinizmus elleni harcban, ha meggyökereztetjük hallgatóink lelkében a szocialista hszaszeretetet, A továbbiakban ennek módszereivel kívánok foglalkozni* a proletár internacionalizmust.

Mindenekelőtt azt kell hallgatóinknak világosan látniuk, hogy a szocialista patriotizmus hasonlíthatatlanul tartalmasabb és fejlettebb formája a hazafiasságnak, mint minden elődje volt. Ehhez az szükséges, hogy a hazafias eszme keletkezésével és fejlődésének főbb szakaszaivá! megismerkedjenek* így tudnak u.i* összehasonlítást tenni a hazafias eszme egyes konkrét megjelenési formái között*

„ fentebb már érintettem, hogy a hazafias érzés a nemzetségi társadalom korában keletkezett, Ekkori tartalma annak az emberi közösségnek a szeretete, amely 1, a termelőerők akkori szintjén az élet fenntartásának egyetlen lehetséges formája volt, 2.amely kezdetleges intézményeivel ideológiájával pedig az emberi élet akkor elérhető szépségét adta. neki s végül 3.amely a közösség védelmét mindenek felett álló erkölcsi kötelezettséggé érlelte benne. Hogy mindez igy volt, annak ékes bizonysága az s görög terminologis, amely ebben a korban

mint szabad életük közösségei emlékei éltek s hazafias érzések,