Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1956-1957
1957. március 9., folytatólagos tanácsülés - Napirend: - 1. A főiskola ideológiai oktatásával kapcsolatos tervezeti javaslat. - 2. A legutóbbi tanácsülés óta érkezett legfontosabb iratok ismertetése.
Melléklet a 235*/1957*sz-hoz. dr»Wéber Mihály főisk»igazgatói Tisztelt Kari ülés! Az oktatási rendszerünk értelmében évenkint három kari ülést szokatunk tartani» Az évnyitót, a félévit, és az évvégi kari üléseket. A folyó évben félévi vizsgák nem voltak, s köz^l három havi kényszerszünet miatt félévi vizsgaidőszakot sem tartottunk, ezért az I»félév lezárásával és értékelésével kapcsolatos kari ülés is elmaradt* A főiskola Tanácsa természetesen rendszeresen folytatta munkáját» A mai kari ülés összehívására már égetően szükség volt, hogy a kar minden oktatója közvetlenül vegye tudomásul azokat az alapolveketj melyek szellemében kell folytatnunk munkánkat, melyek meghatározzak a főiskola oktatói karának, mint közösségnek állás- foglalását» Január 14-e óta folyik az oktatás a pedagógiai főiskolán* A főiskola Tanácsa az 0»M* által időközben kiadott rendeletek szellemében hozta meg az oktatással kapcsolatos határozatait» Mindezidáig biztositani tudták a helyi állami és pártszervek a körülményedet ahhoz, hogy a hallgatók ne veszítsék el az évüket, illetőleg lehetőség nyíljon a III»éves hallgatók oklevélszer zésére* Kém lehet őszinte az, aki nem vallja be, hogy 1956»november- decemberében másként látta az országban a politikai helyzetet^, gint most* A vidék elszigeteltsége, a tények nem teljes ismerete nehezítette a tisztánlátást, s feltehető, hogy többekben még mindig kétségek dúlnak, egyes .kérdésekben nem látnak tisztául* Mz a plénum nem alkalmas, sem magamat nem tartom teljességgel illetékesnek és alkalmasnak arra, hogy a kétségeket eloszlassam, s az egyénekben felmerülő problémák orvosa legyek» Mégis, biztoyos alap- elvek leszögezése egyes és nagyon lényeges kiindulópontokban való egyetértés fontos» '■‘zen alapmotívumok egyszer s mindenkorra való emlékeztetésére kívánok rámutatni, s egyben felhívom nyomatékosan a kar minden oktatóját, külön és a Tisztelt Kari Ülést együttesen» “em lehet kétsége senkinek afelől, hogy a főiskola oktatói tekintet nélkül származásukra ténylegesen az ország értelmiségének egy rétegét, méhozzá igen jelentéktelen rétegét alkotja» Az intézményünk nevelőket képez, mégpedig olyan nevelőket, akiken keresztül az oktatók hatósugara viszont létszámához viszonyítva sokszorosan túllép* A mi nevelőképzői tevékenységünk ennek következtében elsősorban számottevő a nép szempontjából» Ebből dotálódik az első kérdés» Járhatunk-e külön utakon, elszigetelhetjük-e magunkat a nép érdekeitől? Kyilván nem» A kenyéradó gazdánk a népidemokrácia» A főiskola oktatóinak kiváló» gatása eddig, de ezután méginkább nem fogja nélkülözni azt a szem*» pontot, hogy az illető hü-e a néphez, h hü-e a szocializmus építéséhez» \ Kern tudom feltételezni a főiskola egyetlen oktatójától sem. hogy ne döntötte volna már el magában, hogy a társadalmi rendszert illetően hova tartozik» Amennyiben ez a döntése negativ, vonja le a következtetéseket, s mielőtt az államhatalom j®os beavatkozása bekövetkeznék vele szemben válasszon olyan utat ás exisztenciális keretet, mely nem nevelői hivatás, tehát a szocializmussal ellentétben álló egyéni véleménye a társadalom nevelésében nincs hatással» Kern tudom elképzelni, hogy a főiskola oktatói közül bárki isi azt akarná, aminek jelei október hó és november hó folyamán jelefctkez- tek» pl» itt a főiskolán úgy, hogy ezen épületre a régi 15-20 jsv előtti tulajdonosai igényt jelentettek be, határozott formában az épület átadását illetően is* ^8gy azt, ami Pécsett kezdett kialakulni, hogy az egyik gyűlésen /nem itt a főiskolán/ valaki régi talán 25 évvel ezelőtti követi /értsd képviselői/ jogaira hivatkozva úgy es>- ponálta igényét, hogy itt állok hófehér hajjal, becsületes szívvel,
