Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1956-1957
1957. március 6., kari ülés - 1957. március 6., tanácsülés - Napirend előtt: - 1. Tájékoztató az MM-ben 1957. március 5-én tartott igazgatói értekezletről. - 2. Tájékoztató a március 15-i ünnepségek előkészítéséről. - 3. Az ülés elnapolása 1957. március 9-re.
Melléklet 3 255*/1957*számhoz. dr*Kolta Ferenc: Tisztelt Tanácsi A ^őiskola igazgatósága az Qkfc«Min«leirata értelmében bizottságot szervezett, hogy az az alábbi kérdésekben készítsen javaslatot a tanácsnak! a*/ Az ideológiai oktatás keretében milyen tárgyat, milyen óraszámban tanítsunk főiskolánkon* b./ E feladat megoldásához hány tanárra van szükség* Az igazgató a bizottság elnökévé engem bízott meg, tagjaivá Gertig Béla adjunktust, dr*Péczely László adjunktust, -takács Lászlót, a marxizmus tanszék vezetőjét* Megbizot-t azzal, hogy a megbeszéléseken kérjük f3s Károly tanszékvezető véleményét is, aki jelenleg a filozófiai órákat ellátja* ''as Károly betegsége miatt a közös megbeszélésen nem vehetett részt, előzőleg azonban tájékozódtam elgondolásairól, s ezeket figyelembe is vettük* Megbeszélést folytattunk e en kívül Gyöngyös Vilmossal, a marxizmus tanszék főiskolai tagjával* A. javaslat végleges kialakításával foglalkozó közös megbeszélésünkön resztvett a minisztérium képviselője, Zöld János is* A Bizottság megállapította, hogy az ideológiai oktatás párttörté— neti alapon történő megvalósítása, helyesebben párttörtónetté való leszűkítése a múltban helytelen volt * Ez az eljárás elméleti alap nélkül mutatta a gyakorlatot, igy nem volt meggyőző, és nevelői szempontból úgyszólván hatástalan maradt* Ez egyébkent a főiskolai tanács régi nézet e,amelynek már ismételten is hangot adottf főként a XX«kongresszus után* Eltekintve attól, hogy vannak a párttörtébetnek problematikus réssel, hogy pl* a magyar munkásmozgalom történetének kidolgozása is még hiányos, maga az az igazság, hogy hallgatóinknak csak elvi, elméleti megalapozással adhatunk eredményesen marxista világnézetett szükségessé teszi az ideológiai oktatás egészen uj alapjainak kimunkálását* Ennek végső elve pedig csak az lehet, hogy a pedagógiai főiskolán pápttörté- net helyett filozófiai képzéssel kell az ideológiai oktató- nevelőmunká nak nekifogni* Egyoldalúságba termé zetesen nem szabad esnünk* A marxizmus tudományának lényegében három alkotórésze van* a politikai gazdaságtan, a tudományos szocializmus és a filozófia* A,z uj értelmiségnek mind a három területen kell képzést kapnia*Az illető felsőoktatási intézmény jellege határozza meg, melyikből kell többet nyújtania* A jogi egyetemeken nyilvánvalóan s politikai gazdaságtan a- döntő, studiumj a tanárképző intézményekben - úgy gondoljuk - a filozófia* Ez egészíti ki leginkább a hallgatók egyéb tanulmányait, ez ad megfelelő távlatokat a szaktárgyak elmélyült tanulmányozásához, sőt később a pedagógiai gyakorlathoz is, és ennek van a legmeggyőzőbb ereje^ nevelő hatása a pedagógusnak készülő fiatalemberre* Teljes egészében nem sikkadhat el ugyanakkor a marxizmus tudományának másik két területe senú Mindezek figyelembevételével a bizottság a következő konkrét javaslatot teszi* Az I«félévben feltétlenül szükség van olyan bevezető előadásokra, amelyek megismertetik a hallgatókat a filozófia Alapfogalmaival, alapvető kérdéseivel* "Bevezetés a filozófiába" vagy "Bevezetés a marxi izmus tudományába” lehetne ennek a kollégiumnak a cime* v A 11« és III»félévben filozófia történeti képzést kapnának a hallgatók* Erre a stúdiumra két félévet javasolunk, mert C3ak ig^r kaphatnak elfogadható képet a különböző rendszerekről, és arról ez útról, amely végül is szükségszerűen elvezetett a dialektikus és a történelmi ma— V terializmushoz* így történelmi gyökereit is látva ismerkedhetnénk meg a IV*félévben a dialektikus materializmussal, az V-ben pedig a történelmi materializmussal* Az utóbbival párhuzamosan, tehát az félévben Javasoljuk - a történelmi materializmus kiegészítéseképpen - etikai e loa da*», sok beiktatását is* Az ideológiai filozófiai képzés befejezéseként r
