Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956
1956. január 23., tanácsülés - Napirend: - 1. A káderfejlesztési terv problémái. - 2. A Rajz Tanszék megszüntetése.
a biztosított, kellő műhellyel, szakmunkással rendelkezik és anyagi dotációja is magasan a főiskoláé felett van. Ezzel szemben főiskolánkon a tudományos munka múltja alig néhány éves, hiszen a kezdő években úgyszólván semmi lehetőség nem volt anyagiak, szervezettségi problémák, kádérproblémák miatt kutatómunkára. Ilyen- és a fentebb említett szempontokból még mat is messze az egyetemi intézetek mögött kullogunk. Ahhoz, hogy e téren is felzárkózhassunk az egyetemi intézetek mögé, még sok tennivaló van a felsőbb vezetés részéről is. Elsősorban ez anyagi dotáció lényeges megnövelésére volns szükség, hogy a laboratóriumokat rendkívül nagy elmaradottságukból kellő mértékben kimozdíthassuk, továbbá sokkal több lehetőséget Aáder, idő kérdés,stb/ kell biztosítani az elmélyültebb munkához. Azt a tényt pedig, hogy ilyen rendkívüli nehézségek ellenére is egyes tanszéken már eddig is eredmények születtek - /fizikai, növénytani stb.tanszék/ a felsőbb vezetésnek az eddiginél jobban kellene méltányolnia több érdeklődést kellene e munkák irányában mutatnia és több segítséget kellene nyújtania. Vas Károly: Jeges elvtárs hozzászólásához kapcsolódva meg kell jegyeznünk, hogy e pec,főiskolákon a humán szakokon.sem olyan adottak a tufl.kutatás lehetőségei, mint azt a természettud-e kertórsak gondolják. Nálunk ugyan nem felszerelési gondok jelentenek akadályt, hanem s személyiek. Nem abban az értelemben, mintha a meglévő oktató személyzet nem lenne elegendő ez órarend szerinti oktatás ellátására, vagy nem lenne alkalmas tudományos kutató munka végzésére. Arról van szó, hogy pl. a történelemtudományban a kutató munka alapja a szakosodás. Innen ven, hogy az egyetemeken pl. külön tanszéke vsn nagy létszámmal az ókori, külön a közép- u- és legujebbkori egyetemes és a magyar történelemnek, addig nálunk lényegében 2 ember - a harmadik segédoktató - kénytelen végülis főiskolai szinten oktatni ez egész történelmet, ez ősközösségtől e kommunizmusra való átmenetig, egyetemes és magyar történeti sikon egyaránt, Hb sczz ehhez hozzávesszük, hogy a mi tárgyunk leginkább felépítményjellegű tudomány, aminek követleztében alapjaitól kezdve újra kell felépíteni, elgondolhatja mindenki, hogy a szellemi termésnek minő tömegét kell nekünk számon tartanunk ahhoz, hogy ezen sz óriási területen főiskola^ äzinten tudjunk maradni. Vagyis: úgy kell megszabni a feladatokat, hogy azok megfeleljenek s feladatok elvégzéséhez szükséges feltételének: E nélkül - Mao de Tung elvtárs szavai szerint - e feladatok kitűzése és az elvégzésükről tartott beszédek nem egyebek, mint felelőtlen fecsegés. Mindezeket nem azért mondoiji, mert mindennemű tudományos munkát lehetetlennek tartok a főiskolán, hanem azé t, mert folytonosan arról ven szó, hogy fel kell vennünk sz egyetemekkel s versenyt tudományos kutatásban és a tudományos fokozatok megszerzésében. Ez az, amit teljességgel lehetetlennek tartok, a mi sajátos feladataink és körülményeink között. Valami tudományos kutató munkát lehet végezni, helytörténeti területen s méginkáfcb módszertani vonalon. Ezt csináljuk is. Nem lehet azonban e nemű feladatainkat az egyetemekéhez szintezni, mert ez, ha elfogadjuk, óhatatlanul elvezet vagy e mi szellemi összeroppanásunkhoz, vagy' szellemi lébecsültetésünkhöz. A rajz tanszék megszüntetésével kapcsolatban mindenekelőtt kérdezni szeretném, hogy ismeretesek-e vajon az OM. illetékes főosztálya előtt azok az adatok, amelyeket rajzoktatásunk helyzetéről ált.iskolai vonalon igazgató elvtérs elénk tárt? Ugyanis mi - fegyelmet ismerő emberek lévén - méghajlunk e rendelkezés előtt, ugyanakkor felelősségünket érezve mégis ezt kell mondanom, hogy csak úgy egyszerűen nem nyugodhatunk bele az intézkedésbe. Ha u.i ez a helyzet Baranya megyében, a főiskola székhelyén /ahová tudvalévőén végzett hallgatóink is graviteltek, meg a hol a Tanács VB.Okt.
