Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956
1956. január 23., tanácsülés - Napirend: - 1. A káderfejlesztési terv problémái. - 2. A Rajz Tanszék megszüntetése.
J e jl .v_z ő k_.£ n.3L-:«_» Felvéve a Pécsi Pedagógiai Főiskolán, 1956.januér 23-án megtartott tanácsüléséről* Jelen vennek a főiskola igazgatója és tanszékvezetői, osztályvezetői, gyakorló iskola igazgatója* Tárgy: A főiskola időszerű feladatai, problémái* dr.Szántó Károly főiskolai igazgató üdvözli a megjelenteket és a tanácsülést.megnyitja7 Közli, hogy& jelen tanácsülés programján két napirendi pont szerepel: 1/ A káderfejlesztési terv problémai. 2/ A rajz tanszék megszüntetése* 1. A Káderfejlesztési terv problémái.: Valamennyi tanszékvezető kézhezkapta az O.E.utaaitását az egyetemek és főiskolák káderfejlesztési tervének elkészítésére és annak végrehajtására* Ennek tartalma titkos, tehát azoknak körén túl, akik résztvessnek a terv ismertetésében, tudatni nem szabad és az utasítás betartásáért minden tanszékvezető személy szerint felelős* A káderfejlesztési tervről szóló utasítás korszakalkotó egyetemeink és főiskoláink életében* A Központi Vezetőség feltárta nagyjelentőségü határozatában a felsőoktatási intézmények életében mutatkozó hiányosságokat, 8 Így a kádermunka területén is, és kitűzte az ebből eredő feladatokat. A párthatározat hangsúlyozza, hogy az egyetemi és főiskolai munka leggyengébb pontja a politikai nevelés. A hibák gyökerét a kádermunkánk hiányosságaiban lehet és kell keresnünk. A főiskolai oktatók ideológiai, politikai nevelése nem folyt kellő mértékben. Nem nevelhet materialista világnézetre az az oktató, aki mega is ingadozik, vagy egyenesen idealist* világnézetű - hangsúlyozza a párthatározat. Ezen a területen főiskolánk oktató testületénél nem volt komolyabb mérvű lemaradás tapasztalható. Idealista, kozmopolita, nacionalista stb. megnyilvánulásokról az elmúlt tanévben nem volt tudomásunk. Oktatóink politikai fejlődését az ideológiai konferenciák segítették elő. Tárgyilagosan megállspitható, hogy a k konferenciákra való felkészülés a múltban alatta maradt az előző élvekhez képest. Az idén mór komoly érdeklődés mutatkozik az ideológiai problémák iránt, de még mindig fokozható ez oktatók továbbképzésének üteme. Nem is ezen a téren van hiányosság, mint inkább az egyértelműen harcos állásfoglalás terén. Egyes oktatóink még mindig úgy gondolják, hogy a nép i demokrácia ügye és a szocializmus ügye mellett való kiállás csak egyebeknek a kötelessége, s neki feladata esek a szakmai oktatás a hűvös élobjektivizmus alapján állva. Nem beszélve arról a kettősségről, hogy Vfan olyan oktató, oki templomba jár, másrészt a materializmus tételeinek tanításéval ezt a tényt össze a- kerja egyeztetni• Ilyen fordult elő a nyelvészeti tanszéken. Másik hiányösság az, hogy egyes oktatók - közöttük még akadtak párttagok is, - politikai aktivitása csökkent. I>~en sokan a szakmai fejlődést helyezték előtérbe. toesek keyéabé fordítottak ffpyjSmükflt e P0lltlkal..ney^L5.munkára^ hallgatóik, tanszéki dolgozóik, ilyenirányú ellenőrzésére és nevelésére-* Ez nálunk is fennáll, ügyszintén óz oktatói utánpótlás /tanársegédek, adjunktusok/ szociális összetétele kevésbé kielégítő, valamint politikai színvonala sem. Főiskolánkon az oktetők szakmai—tudományos fejlődése lassú és nem kielégítő. Nincs tudományos fokozattal rendelkező oktató egyáltalán. Sok fiatal, de
