Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956
1955. december 14., kari ülés - Napirend: - 1. A nacionalizmus elleni harc módszerei.
ki.hogy ideológiai fegyverként forgathassa abban a harcban,adt asért folytatott«hogy gazdaoági tevékenységét kiterjeszthesse a vele nem egy nyelvet beszelő nép területére is*hogy biztosíthassa e nép felett 1# a sizalkm nyáláé lehetőségét! illetve a másik oldalról«hogy megtart- hassa ©agának est a lebetoségéth ackt* a nemzetiségei kérdlsaek./s a vei# -összefüggő batárkéfdésaek -is / a rendezetlenség ideiéi két re 'Iis tar* tolna voltsl«a gazdasági« 2* ízősségi« A gasdasági tartalom a burzsoázi át érdekelte* kot oldalról is« A *mi" barzsoásiáakat*hogy vlsssasserazs# as' olvasatéit területen Iává gazdasági javait és lehetősé; eit*as ui állai burzsoázia jat,hegy megtarthassa ugyanezeket« ám ha megszűnik as ériekéit, szükségszerűen megszűnik az érdek is« A közösségi érdek nemesebb volt ennél s lényegében azt a félelmet tartalmazta.hogy elaemsetlenitik a sokai a nemzettagokat*aki idegen állam Határai közé kényszerültek* ám itt is ti juk*hO£,/ ez a kapitalizmus idején reális veszély azért állt fenn* mert a burzsoázia csakugyan erre törekedett* hiszen mindaddig nem látta a meg* ez érzett koncot oietosnak*amig határai mentán olyan kisebbség élt*am#ly közvetlen szomszédságán van eredeti közösségével és annak állasával« Biztosnak esak abban az esetben érezte volna ©agát* ha ez a kisebbség heolvad az államalkotó nép többségébe* tehat törekedett is a beolvasztásra* amennyire ezt külső és belső viszonyai lehetővé tették« ámde a burzsoázit 08 f&fíS £&&& folyt ahatná« A kizsákmányold osztály felszámolásával snkinek sem órdeE»« hog elaemzetlenitsen akárcsak e y emb rt is« De a közös égi rossnek volt ' “ tartalma is azjfhcgy lelkileg megmaradjanak az aég egy másik* pozitív! jaki' ‘ ** prob na jelent elszakítottak eredeit közösségükben, ne legyenek Idegen kultúra részesei* ‘ ilisaua építésével valamennyi államban uj* t: rtalmábi ?a azonos, szocialista kultúra keletkezik* *gosáa aes fik állam számára sem az*hogy ezt n tartalmából mind uitusát- amelyben b^aae vrn az uj* a szocialista ál Lsz on^kérdásei is-*melyik kösör.ség^milyen »y«lven és mily formák közölt teszi magáévá* S a gyakorlat tááylegesen megfelel ezeknek az elvi fejtegetéafceknok« Szeméi ee élményem alapján nondhatoa ,hogy pl« Csehszlovákiában a mag arlakta területeken Járva egy pillanatra ee» volt olyan ^rzéseüi#hogy idegenben Járok* delle&ao erre a teljes nyelvi * kultu r tlis*^ azd?. sági * társadalmi és magatartásbeli azonos nágra«hogy a é 'Vés kislányommal ne© lehetett elfogadtatni,hogy pl* Érsekújvár Cseuszlovéktá* ban vm*!r gekujvart egyre azt hangoztntta*hogy milyen jé*ho&y mar haza* jöttünk ^ bizonyítják*:U)íp' nekünk n ^a^L&vták által felvetett ^rcbléműkinl szemben nem védekeznünk* hanem támadnunk kell# . - . * ------*“■ tetta»|hogy nép nek* ^gyilSridoISgirmaj^dti ^isltzoknak s' fegyvere* öltik- legyenek bel Sík SíUs«; aa,g;v»iaa.,ar sgBi «say». jesztik* nem hazafiak. hanem hmzft'rttldk,akik pedig idsaáiidéku megtuvedet* lek* ha megmakacsolják magukat, nem a közönség! rzés megszállottjai* ha ne»*egy mindenre elszánt* Ulyés Gyula által aljas eöpredetoafc nevezett hazaáruié boada áldozatai«A«*J• Illyés Gyulai Keni volt elég/* A saooiftli*» sípban rendezőnek végre «közös dolgoaiak* s um szabad engednUnl^bogy cégije er labdák lágyunk a.külf öldi imperialisták kefíb"»#
