Pécsi Pedagógiai Főiskola - értekezletek, kari-, tanácsülések, 1955-1956
1955. december 14., kari ülés - Napirend: - 1. A nacionalizmus elleni harc módszerei.
i 3 után, hogy a mi felsőoktatási intézményeinkben 0 revizinniz®U3, irredentizmus, sőt egyes helyeken ak" antiszemitizmus is felütötte fejét. Az elmúlt időszakban nálunk is voltak jobboldali jelenségek, melyeknek nyomai ma is megfcal Ihatok, és hallgatóink felfogásában, magatartásában gyakran kisértett a m,-cionaliznus is. Ilyen tünet volt sokszor1 szemináriumokon a kulturfölényünk felvetése és hangoztatása. E szerint a kis magyar nép szellemi, gazdasági, és sport sikerei miatt fölötte áll más népek fölött, sőt ez már együtt járt 0 • szovjetunió kevésbé rejtett lebecsülésével is# Ennek az ellenkezője annak a "busmagyar" felfogásnak a hangoztatása, mely nézet -mint tucLjuK- a magyart tarctalannak tekinti ezen e földtekén, akin nincs senki, aki.segítene# "Egyedül vagyunk'1, hányódunk Kelet és Nyugat között stb. Ebből ered ezután ez az elv, hogy "kevesen vagyunk, ne *0 ntsuk egymást"# Ettől m r semmi sem választ el ez őszfcályh^rc elkenósétől, és ezembehanyásáfcól fölötte. Ebből ered szilt n a kulákkérdés olyan •elfogása, hogy van közöttük jó kul k is, az is "magyar 'ember”, tehát nem kell bántani, kost i a helyzet n luhk ezen a térení Bár a hallgatóink megtanulták az oszt lyharc elméletét, de az elmúlt időszakban sokszor szembetűnt, hojy mégis gyakorlatilag értelmet le ül álltak szembea az ellenség elleni harc kérdéseivel különösen a lányok között lehetett találni ilyen felfogást, de a férfi hallgatók között is. fz ellen a nézet ellen ni a végzős hallgatók falusi osztályharcrp való előkészítésével küzdöttünk s gyakorlatra való kibocsájtásuk előtt, amikor megmagyaráztuk és tudatosítottuk be nük a falusi peda ógus tennivalóit. Az előbb ismertetett kulturfölény-nézet ellen is már felvettük a harcot. Vsíamennyi tanszékünk közdött e nézet ellen, és a felszabadulás jubileumi ünnepének tiszteletére un. ozakdélufc no on mutattak rá arra ú hatalmas segít ó ;re, melyet a Szovjetunió tudományos, politikai, és gazdasági téren számunkra nyújtott, továbbá ismertették a szaktudomány terén 1 év óta elért eredményeket. Itt van továbbá a nacionalizmus egyik megnyilvánulási formája a re- vizioniznua, a terület kérdés felvetése is. Sálunk fölírajztanár képzés is van, tehát elkerülhetetlen, sőt igen fontos a határkérdések tárgyalása. A gyakorlót azt mutatja, hogy ezt a kérdést nem elkerülni kell, hanem szembenézni vele és megmagyarázni. Ugyanis tudomásunk szerint a nacionalista megnyilvánulások főleg e főkardés körül forog ak a felsőoktatási intézményekben. A magyarázatnál precíz tudományos, marxista megfogalmazásra kell törekednie minden oktatónak, lüyea pl, a Kárpát- medence egységének fogalma éghajlati szempontból, ami ms mint a pol. ’ fogalom tartalma. Hálunk is előfordult az 194-6-0s párisi békében való megnyugvás, vagy bele nem nyugvás kérdésének felvetése: a Kárpátalja, a Csallóköz néhány községének sorsa, -Erdély hovatartozásának kérdése. ífct aztán valóban a történelmi materializmus alapjón álló tudom nyos magyarázattal lehe tsé** ges ezt a kérdést tisztázni# Ma m r nem a terület és a határ kérdése a legaktuálisabb és legégetőbb kérdés, hanem a népjólót és életszínvonal emelése. A Duna-^nenti népeket egybeforrasztják s közös nagy célok, mint a szocializmus építése, a béke megőrzése, helyesebben ’megvédése. Külön ki kell emelnem és értékesnek tartanom Vas elvt rsnak a főiskolán megtartott előadását a múlt tanévbé., és azfc azt követő ankétot, ahol a hallgatók céduláin beadott kérdéseire kimerítő módon válaszolt, és sok kételyt és homályos pontot tisztázott. Ilyen problématisztázó ankétok, vit.k igen értékesek, sok helyzetet és néz«tét vezetnek ki a homályból a világosságba# * I-
